Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 19 — A regresszió analízis össz-zsákmányszám és adott faj mintabeli egyedszáma közötti összefüggést elemző változatának volt a legnagyobb az információ tartalma, az aránybecslésnél lényegesen kisebb volt a becslés hibahatára is, azonban kétségtelen, hogy általános alkalmazása számítógép igénybevételét megköveteli. — A regresszió analízis másik változatának megoldási nehézségei nem állnak arányban a kapott eredményekkel, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a megoldáshoz több görbe felhasználása jöhet szóba. Az adatok pontdiagramjának megrajzolása azonban, mint vizuális szemléltető-, vagy segédeszköz esetenként előnyös lehet. Mindezeket figyelembe véve, saját adataim feldolgozásánál az aránybecslést alkalmaztam — ahol az elég volt —, míg kiegészítő információk szerzésére a regresszió analízis első változatát használtam fel. 5.2. A vizsgált táplálékminták elemzése A vizsgálathoz szükséges táplálékmintákat az anyag és módszer fejezetben már ismertetett szempontok alapján szereztem be, azaz a hortobágyi Nagyivánban 1986-ban és 1987ben -, valamint Pilisborosjenőn 1987-ben gyűjtött anyagot elemeztem. Az 1986-os nagyiváni táplálékmintában elkülönítve vizsgáltam a törmeléket és az ép köpetekből származó anyagot. Az ugyaninnen 1987-ből származó minta törmeléket gyakorlatilag nem tartalmazott, így teljes egészében ép köpetek vizsgálata történt, míg a pilisborosjenői anyagból a zsákmányállatok fele-fele arányban ép köpetekből és törmelékből származnak ugyan, de kis számuk miatt a mintát nem tartottam helyesnek két részre bontani. Glue /'1967/ szerint a zsákmány-