Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 15 MNWMI — A "korreláció számitás módszerét alkalmazva először azt vizsgáltam meg, iiogy milyen összefüggés mutatkozik a minta nagysága és a mezei pockok mintabeli száma között. Az előzőekben felvázolt elméleti megfontolások alapján és a pontok vonulatának /I. ábra/ ismeretében lineáris kapcsolatot tételeztem fel. Ezért a regressziós függvényt Y = a+b*X általános alakban határoztam meg. Az elvégzett számitások alapján a két változó között igen szoros összefüggés /r=0.9955/ mutatkozott.,Az ellenőrzés — P=95% — szignifikáns összefüggést mutatott, A Z- transzformáció elvégzése segítségével, r hibahatárainak figyelembe vételével a korrelációs koefficiens /r/ 0.991 és 0.997 közötti értékű /P=95?ó/. A determinációs együttható /r

2/ alapján megállapítható, hogy a zsákmányállatok száma 99.1?6-ban meghatározza a mezei pockok mintabeli számát. Mivel — mint látható — jelen esetben a mintanagyság gyakorlatilag kizárólagosan determinálja a vizsgált faj mintabeli egyedszámát megállapítható, hogy a. mezei pocok asákmánybeli aránya stabil, a részminta méretétől nagymértékben független. A regressziós függvény paramétereinek meghatározásával az Y = 3.9906 + 0.1643*X formában felírható egyenessel jellemezhető a változók közötti összefüggés /2. ábra/. Az egyenes meredeksége 0.1607 és 0.1679 közötti értékű, 95%-os valószínűségi szinten. Ez a paraméter /b/ azért fontos, mert ez fejezi ki a mezei pocok arányát a táplálékban. összefoglalva megállapitható, hogy ennek a vizsgálatnak ciz alapján a. mezei pocok — az adott helyen és időszakban —, a gyöngybagoly táplálékának 16.43t0.36^-át tette ki /95%-os valószínűséggel/, továbbá, hogy a mezei pockok a vizsgált mintában /99.6%-ban/ egyenletesen oszlanak el, számukat szinte kizárólag /99.1%-ban/ a zsákmányállatok száma határozza