Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

- 17 meg, azaz arányiak nagymértékben független a vizsgált minta elemszámától. Ugyanakkor az egyenes "a" paraméterének nullától való eltérése /a = 4, nem szignifikáns/ felhívja a figyelmet arra, liogy túl kis minta vizsgálata az arányok megállapításában hibát okozhat. A zsákmányállatok száma és a mezei pockok százalékos aránya közötti korreláció vizsgálatára a pontok vonulatát /3. ábra/ figyelembe véve jelen esetben az Y = a * b/X általános képletü hiperbola mutatkozott a legalkalmasabbnak. A számítások alapján a változók közötti összefüggést az Y - 18.9011 + 169.5026/X formában felírható regressziós görbe írja le /'4. ábra/, igen szoros összefüggést mutató /l=0.9181/ korrelációs indexszel. Ez a függvény Z=1/X transzformációval linearizálható, és ezáltal a függvény jellemzőinek megbízhatósági vizsgálata elvégezhető volt, de az így kapott számszerű értékek az ellenőrzések elvégzésén túlmenően nem bírnak jelentőséggel. A görbe kiszámítása és felrajzolása mégsem hiábavaló, mert néhány dologra igen szemléletesen rávilágít. Ennél a függvénytípusnál számunkra az "a" paraméternek van jelentősége, mert ez jelöli a vizsgált faj táplálékbeli arányát. Ez a görbe is alátámasztja az előzőekben már vázolt észrevételeimet a mezei pockok mintabeli eloszlásáról, mivel a görbe aránylag kis mintaelemszámnál ellaposodik és az értékek hullámzása kicsi. Másrészt viszont — jellegéből fakadóan — rendkívül világosan szemlélteti a túl kis mintából eredő hiba veszélyét is. A három alkalmazott számítás eredményeit összevetve az alábbiakban felsorolt eredményekre jutottam: - AZ aránybecslés egyszerűen, papíron is gyorsan kiszámolható eredményt ad, hibahatárai azonban még közepesen nagy minta esetében is tágak, információ tartalma csekély.