Kalivoda Béla: A baglyok szerepe a biológiai növényvédelemben (2008) / 0991-2008

míg a második esetben egy csillapuló hullámzású görbét, ahol az arányt a görbe ellaposodása jelzi. Az első változat előnye, hogy megbizhatósága könnyen ellenőrizhető, hátránya, hogy a keresett arányt vizuálisan kevésbé érzékelteti, mig a második változat statisztikailag nehezebben elemezhető, de a keresett arányt közvetlenül érzékelteti. Az aránybecslés és korreláció számítás előnyeit és hátrányait előzetesen egybevetve aztmondhatjuk, hogy az arányöecslést alkalmazva egyszerű, gyors számítással juthatunk a legfontosabb eredményhez, ezzel szemben a korreláció számitás bonyolultabb, több ráforditást igénylő feladat, azonban az aránybecsléshez képest többlet információkat is ad. A fentieknek megfelelően az 1986-os nagyiváni ép köpetanyagon — amely 53 köpetből előkerült 308 zsákmányállatot tartalmazott — elvégezve az értékelést, a következő eredményeket kaptam: — Az aránybecsléses módszert alkalmazva a mezei pockok száma 55 p alapján p = = 0.1786 összes zsákmány 308 azaz a mezei pocok a vizsgált mintában 17.86%-ban fordult elő. A becslés hibahatárait, 95%-os megbízhatóság mellett a A= t< _ 1 l| n 2*n már ismertetett képlet alapján számoltam, ahol az l/2n korrekciós tag azért alkalmazandó, mert a diszkrét eloszlást folytonos eloszlás közelíti /Manczel,1983/. Az eredmény A = t-0.0444 azaz 4.44%. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált bagoly táplálékában, az adott helyen és idő'szakban a mezei pocok aránya 13.42% és 22.30% közt volt, 95%-os biztonsággal.