A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 26 4.2.1 Az_Északma^arorszá2Í_KÖVIZIG_területén A Tisza jobboldali mellékvizfolyásainak hordalékkúpjain elterülő 24. jelű Heves-Délborsodi belvízrendszer négy jelentós öblözetének /24 a,d,e,f/ déli, mélyebb része található a Kiskörei Tározó hatásterületén. A terület belvizi biztonságának megőrzésére, sőt fokozására - a Kiskörei Vizlépcső létesítéséhez kapcsolódóan jelentós fejlesztések történtek /szivárgórendszer létesitése, 3 4 uj szivattyútelep épitése 8,8 m /s összkapacitassal stb, részletesebben lásd: a 2.1 fejezetben/. A területen gazdálkodó, kedvezőtlen természetföldrajzi adottságú dél-borsodi mezőgazdasági termelőszövetkezete

k véleménye szerint ezek a fejlesztések távolról sem érték el a kivánt kompenzáló hatást. A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumhoz /KVM/ 1989. május 17-én intézett közös beadványukban részletesen kifejtik, hogy véleményük szerint a Kiskörei Tározó részükre milyen jelentős károkat okozott és okoz: talajvizszint-emelkedést, belvizesedést, fakadó vizeket, talajszikesedést, az árvizek gyakoriságának növekedését, közlekedési nehézségeket, mindezek következtében terméskiesést /amelyet az Állami Biztositó csak részben térit/, a lakosság elszegényedését, stb. Az Északmagyarországi KÖVIZIG 1989. junius 15-én kelt, a fenti beadvánnyal kapcsolatban a KVM-hez intézett állásfoglalásában igen részletesen elemzi a termelőszövetkezetek panaszait, egyebek között megállapítva /összhangban Szakvéleményünk I. táblázata ide vonatkozó adataival, illetve a 4.1.2 fejezet megállapításaival/, hogy "a jelenlegi belvizi helyzet lényegesen jobb, mint a Kiskörei Vízlépcsőt megelőző időben volt, de még mindig elmarad a mezőgazdasági üzemek jogos igényétől". /Bizonyítható pl. hogy a Kiskörei Tározó hatásterületén kivüli mezőgazdasági üzemekben, ugyanezen 1974-1988. közötti időszakban, nagyobb vizkárok keletkeztek, mint a hatáste-