A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 27 ­rületen lévőkben/. Kimutatja az árvizi gyakoriság növe­kedésével, a talajvizszint-emelkedéssel és a talajszikese­déssel kapcsolatos panaszok alaptalanságát. Részletes ja­vaslatot ad a belvizi biztonság mindenképpen szükséges to­vábbi növelése érdekében teendő intézkedésekre /melioráció, belvizi főművek és üzemi hálózat fejlesztése/. A KVM-nek 1989. augusztus 31-én a dél-borsodi termelőszövetkezetekhez intézett válaszlevele is hasonló értelemben foglal állást, utalva a Kiskörei Vizlépcso folyamatban lévő hatásvizsgála­tára. 4.2.2 A_Tiszántuli_KÖVIZIG_területén 4.2.2.1 Kapcsolatok a csapadékösszeg és a belvizi elöntés között • ••••• A belvizi elöntésnek/ mint a belvizi jelenség fontos mutatójának számos hatótényezője közül az egyik legjelentő­sebb a csapadék. A Kiskörei Tározó hatásterületének a Tiszán­túli KÖVIZIG területén lévő 3 belvizi /rész/ öblözetre, to­vábbá 1 kon^roll-öblözetre a szakértői adattáblázat adatai alapján, elkészült az 1. ábr a négy grafikonja. A grafiko­nok - függőleges tengelyén a belvizes időszakot megelőző 3 hónap alatt és a belvizes időszak alatt hullott csapadék, valamint a belviz kezdetén a hótakaróban tárolt vizkészlet összege [mm], - vizszintes tengelyén a belvizes időszak alatt ész­lelt maximális elöntés [hal szerepel. Az elöntés-csapadék kapcsolat ennél természetesen sokkal összetettebb, az elöntést sok más tényező is befolyásolja, ezért az egyes éveket jellemző pontok jelentősen szóródnak.

Next

/
Thumbnails
Contents