A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 25 - mélyen alatta maradnak a 11 hatásterületi öblözet 1,05-ös i átlagos viszonyszámának, addig a másik két érintett KÖVIZIG 7 /rész/ öblözetében ezek a viszonyszámok, egymással egybehangzóan, mind 1,3 feletti értékek, noha az utóbbi öblözetekben is a Kiskörei Tározóhoz kapcsolódóan bizonyos belvízvédelmi fejlesztések megvalósultak. /Ez az ellentmondás az elöntött területek - mindig is rendkivül bizonytalan - becslésének KöVIZIG-enként eltérő gyakorlatát valószinüsiti, a múltban észlelt adatok valamiféle "homogenizálására" azonban, sajnos, nincs lehetőségünk/; - az átlagos elöntési időtartamo

k öblözetenkénti viszonyszámainak alakulását,jelentéktelen eltérésekkel, ugyancsak a fentiek jellemzik; - a mezőgazdaság belvizi terhelésé

t elvileg igen jól jellemző átlagos elöntött terület x /átlagos/ elöntési időtartam szorzatok öblözetenkénti maximális és átlagos értékeinek viszonyszámai még az előbbi időtartam-mutatóknál is jóval tágabb határok között ingadoznak a lényeges javulást jelző 0,7-es hatásterületi átlagértékek körül. /A nagyobb ingadozás a két becsült érték szorzataként számitott mutatónak a becslési módszerek iránti fokozott érzékenységét is jelzi/. Itt különösen feltűnőek az örvényabádi és a liirhógyolcsi öblözet rendkivül kis viszonyszámai /0,1/. 4.2 Elemző értékelés A 4.1 fejezetnek az I. táblázato

n alapuló - elsősorban a hatásterület egészére, valamint a duzzasztás előtti és utáni belvizi helyzet sommás összevetésére irányuló - vizsgálatát a továbbiakban, a Kiskörei Tározó által elsősorban érintett három KÖVIZIG szerinti tagolásban,egy-egy fontosabb részletkérdésre vonatkozó elemzésekkel egészitjük ki.