A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

u m - 24 Tározó belvizeket növelő és a járulékos belvízvédelmi_ beruházások belvizeket csökkentő hatásának eredőjeként - nem térnek el szignifikánsan a duzzasztás előtti átlagosan ugyancsak kb. 15 éves időszak belvizjárási jellemzőitől . A Kiskörei Tározó létesítésével összefüggő belvízvédelmi fejlesztésekről, öblözetenként, a 2. fejezetben már szóltunk. A Tározó üzembelépése következtében fokozódott belvízveszély elhárításában játszott fontos szerepükre különösen jól rávilágítanak egyes öblözeteknek az I. tábláza

t (36 )és (39 ) található viszonyszámai, amelyek szerint a belvizes időszakokban szivattyúzott vízmennyiségek általában alig növekedtek, mig a belvizes években - igy valószinüleg a belvízmentes években is - jelentősen növekedtek, tehát a duzzasztás következtében ugrásszerűen megnőtt a belvizes időszakon kivül szivattyúzandó vízmennyiség /v.ö. még a 4.2.2.2 fejezettel/. 4.1.3 Öblözetenkénti_vizs gálát-, A duzzasztás utáni és előtti időszak belvizi jellemzőinek viszonyszámait öblözetenként vizsgálva, megállapítható , hogy - a maximálisan és az átlagosan elöntött terüle

t viszonyszáma a 11 hatásterületi öblözet közül csak egy-egy öblözet /a Tiszavalki illetve a Báberei öblözet/ esetében lényegesen nagyobb a 11 öblözet viszonyszámainak 0,8-as, illetve O,75-ös átlagértékénél; a két kiugró viszonyszám nélkül a fenmmaradó 10 hatásterületi öblözet viszonyszámainak átlaga tehát még kisebb lénne, vagyis a duzzasztás utáni időszak még kedvezőbb helyzetét jelezné, - a maximális elöntési időtartamok öblözetenkénti viszonyszámait vizsgálva feltűnik, hogy mig a Középtiszavidéki KÖVIZIG területén lévő négy öblözet 0,6 alatti viszonyszámai - amelyet nyilvánvalóan a 2.1. fejezetben részletezett jelentős belvízvédelmi fejlesztések hatását tükrözik