A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 2 ­mmmmtm­Erre a feltett kérdésre a Szakvélemény készítői a vizsgálat elvégzése előtt még becslésszerü választ sem adhattak volna, mivel amennyire nyilvánvalóan várható volt, hogy a duzzasztás következtében általában megnőtt a hatásterületen keletkező belvizmennyiség, annyira két­séges volt, hogy ezt a hatást mennyire tudta ellensúlyoz­ni /vagy akár túlkompenzálni/ a belvizvédelmi létesítmé­nyek fejlesztése /beleértve a szivárgó-rendszer működé­sét/, továbbá ha mindezek eredőjeként jelentkezett is va­lamilyen szignifikáns eltérés az üzembehelyezés előtti és utáni időszak belvizjárása között, akkor ez az eltérés mekkora hányadban irható az esetleg eltérő időjárási vi­szonyok számlájára. Ugyanakkor hatásterületen működő me­zőgazdasági üzemek ismert és ismételt panaszai sem szol­gálhattak volna támpontul a feltett kérdés vizsgálat előtti megválaszolásához, mivel az emiitett panaszok tárgy­szerűsége közvetlenül nem bizonyítható, s még ha a korábbi időszakokhoz képest jelentkeztek is viz-okozta többletká­rok, ezek okozói közül előbb külön kellene választani a Szakvéleményünk tárgyát képező belvízi elöntéseket és a más szakvéleményben vizsgálandó esetleges káros talajvíz­szint-emelkedéseket. 1.3 A Szakvélemény összeállításának módszere A két időszak belvízi jellemzőinek célul tűzött összehason­lításához először a lehetőségekhez képest minél szélesebb körű és minél hitelesebb adatokat kellett összegyűjtenünk, a hatás­terület belvízi öblözeteiből. Az adatfeltárás és -gyűjtés nehéz és felelősségteljes munkáját az Északmagyarországi, a Tiszántúli és a Középtiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság /KÖVIZIG/ egy-egy szakértője végezte, akik az eredmények értéke­lésében is tevékenyen közreműködtek. A Szakvéleményünket megalapozó adatgyűjtés a teljes egé­szében vagy jelentős részben a Kiskörei Tározó hatásterületén lévő 11 belvizi öblözetre, illetve részöblözetre, továbbá a hatáste­rületen kivüli 2 öblözetre terjedt ki. A továbbiakban az előb­bieket, a rövidség kedvéért, hatásterületi öblözeteknek nevez­zük. Ezek együttesen nem teljesen fedik le a Tározó hatásterületét A területi szakértők bevonásától az egyes KÖVIZIG-eken és a VITUKI-ban, egymástól függetlenül készülő belvizi Szak­vélemények bizonyos fokú előzetes egyeztetése is várható. A hatásterületi öblözetek közül az Északmagyarországi KÖVIZIG működési területén, a Tisza jobbpartján elterülő 4 területegységet az országos, illetve kerettervi nyilvántar­tás belvizi öblözetekként tartja ugyan számon, de ezeknek csak kb. a Budapest-miskolci vasútvonaltól délre eső részei tekinthetők valóban belvizes területeknek; az adatgyűjtés itt értelemszerűen ezekre a déli öblözet-részekre szorítkozott. .,.» .VOLDVAR

Next

/
Thumbnails
Contents