A kiskörei tározó hatása a környező területek belvízhelyzetére (2008) / 0990-2008

- 3 A 13 öblözetre elvégzett adatgyűjtés eredményeit táblázatos összesítése és lehetőség szerinti homogenizálása után kiséreljük meg majd az 1.2 pontban kitűzött cél megközelítését, vagyis a Kiskörei Tározó üzembelépése előtti és utáni belvizi helyzet átfogó, összehasonlító értékelését. 2. A VIZSGÁLT BELVÍZI ÖBLÖZETEK JELLEMZÉSE A Szakvéleményünkben vizsgálandó belvizi /rész/öblözetek közül először a hatásterületi, majd a kontroll-öblözeteket jellemezzük, mindkét csoporton belül az országos /kerettervi/ nyilvántartás szerinti számjelek növekvő sorrendjében. Az öblözetek ismertetése során mindenütt utalunk a Szakvéleményünk szempontjából fontos változásokra: a művelési ágak megoszlásának /esetleges/ módosulására és a belvízvédelmi müveknek a Kiskörei Vízlépcsőhöz kapcsolódva megvalósult fejlesztésére . 2.1 Hatásterületi öblözetek 2.1.1:24a-Laskói_öblözet /134 km

2/ Vizeinek fő befogadója az árvédelmi töltésekkel, valamint kétoldali depóniákkal rendelkező, külvizeket is szállitó Laskó patak. Jelentősebb belvízcsatornái még a CsincsS- és a Hamarka csatorna, amelyek a Laskó patakba torkollanak. A Csincsé'-torkolatánál zsilip és szivattyúállás létesült. Azöblözet legmélyebb részei 89,00 mBf., legmagasabb pontjai 115 mBf. körül helyezkednek el. A lejtők főleg É-D irányúak, az átlagos lejtés: 46 cm/km. Az öblözet területének 25 %-án nehéz vályog, 31 %-án termő sik és 5 %-án terméketlen szik talaj található. Az öblözet területének művelési ágak szerinti megoszlása "az utóbbi 25-30 évben általában alig változott, kivéve 2 az egykori kb. 40 km -nyi hullámteri területeket, amelyeken MÚZEUM TISZAFÖLDVAR