Balassa István: Herman Ottó Túrkeviben – emlékkönyv (2008) / 0987-2008
] szerint Kupa Árpád* tollából a következőképpen számol be a látogatásról : 5 „Hermán Ottó országgyűlési képviselő f. hó 22-én mint már múlt számunkban is közöltük megérkezett városunkba. A jeles tudóst ki nejével érkezett meg a városi hatóság fogadta vendégéül, s minden olyan módot alkalmazásba vett, mellyel Hermán Ottó tanulmány útjának célját elősegítette. De ki kell mondani hogy c részben hatóságunk erős versenyzőkre talált birtokosainkba, kik személyesen is közreműködtek hogy itt tartózkodása a tudósnak eredménytelen ne legyen, és oly őszinte szeretet vette körül városunkban Hermán Ottót melyet őt naplójának ez időről vezetett soraiban a legszebb szavakra indítja. Feljárta a kabai ccscgi pusztáknak csaknem minden pásztor kunyhóját s lelkesedéssel nyilatkozott azokról a tárgyakról melyek minden ízében magyar és eredeti készítmények. Kijelentette: hogy a milleniumra rendezendő országos kiállításon a pásztor kunyhókat idevaló pásztorokkal fogja készíttetni és miután városunkban van még olyan szíjgyártó ki a régi magyar lapos fonást, és szironyos hurkolást, díszítést ösrmcri ezzel fogja előállítani majd azokat a tárgyakat melyek c nemben az ö kiállításának magasabb részét képezik. Pontos és részletes leírásokat vett néhány szélmalomról és az abban épült szerkezet darabok magyar neveit feljegyezte. Megnézte az cv. rcf. egyház urasztali terítékeit s itt néhány igen régi horgony és cserépedényről rajzokat vett. Megnézte városi levéltárunkat, honnan egy eredeti redemtiónális levelet hozott cl ajándékul és a régi magyar büntető törvény kínzó eszközeiből is elvitt néhány darabot. Hermán Ottót útjában Kenéz Zoltán, Maksai Mihály és Kupa Árpád kísérték, kiket Bürkös pusztán Simon László, Simon Imre, Győri Károly földbirtokosok vártak jó magyaros ebéddel. Hermán Ottó pénteken délután utazott cl városunkból." Mivel az újságcikk is említi Hermán Ottó naplóját, ezért az alábbiakban betű szerint közlöm annak Túrkcvérc vonatkozó részét. Elhagyom azonban a madárvilágra és népies madárnevekre vonatkozó feljegyzéseket, egyrészt mert általánosan ismertek, másrészt mert a latin nevek nehezen olvashatók. Hermán Ottó későbben hozzáfűzött két megjegyzését a 7. illetve 10. jegyzetben találja meg az olvasó. y ... y y 4. Kupa Árpád (1859 — 1916) túrkevei asztalos mester, aki az 1870-es evekben Budapesten megismerkedett a munkásmozgalom vezetőivel. (L. Sziimyci J.: Magyar írók elete és munkái. 7 : 509 —510. Bp. 1900 és Magyar Irodalmi Lexikon 1:722. Bp. 1963.) Ebből az időből származik ismeretsége Hermán Ottóval is. Cikkeket, tárcákat írt a fővárosi és helyi lapokban. Ezek között sok a néprajzi vonatkozású is, pl. Utazás az Ecseg-tó körül. Túrkeve 1893. szept. 3. Hermán Ottó segítségéről így emlékezik meg: „A kiket mint kiválóbb segítőtársaimat még megnevezni kedves kötelességem, ezek a következők: ...KUPA ÁRPAD, ezer szóért és útbaigazításért, de leginkább mégis ragaszkodásáért, mely egyformán hű maradt a Kunpuszta perzselő verőfényén cs a legkegyetlenebb síksági förgetegben." Hermán O.: A magyar pásztorok nyelvkincse. 55. Bp. 1914. Személyével és munkásságával részletesebben D(mkó Imre foglalkozott. EA 6233. Vö.: Daukó Imre: Megyénk haladó hagyományaiból. Kupa Árpád 1858 —1916. Szolnok megyei Népújság VI. 48. szám cs Kupa Árpád. Jászkunság VI. (1961.) 171-173. 5. Túrkeve 1893. augusztus 27. (3. évf. 35. sz..). 180
