Balassa István: Herman Ottó Túrkeviben – emlékkönyv (2008) / 0987-2008

1893. Ezeréves kiállítás Pásztorélet Túrkeve Augusztus 22-kén elindultam Túrkevébe. Kisújszállásról Gaal Kálmán polgármester azt írta, hogy Csegc a kolera miatt cl van zárva, azért választottam Túrkcvct kiindulási pontul. Kíscrt a feleségem, hogy a népnyelvi anyagot gyűjtse. Vittem magammal Hieronymi bcliigyminister »Nyílt Rcndeletét« valamennyi törvényhatósághoz, melynek szövegét magam tudattam a ministcrrel. A rendelet kelt 1890 május 31 kén 2112 elnöki szám alatt. Túrkeve polgármestere, Kenéz Béla hivatalosan értesített, hogy a hatóság és polgárság a legnagyobb örömmel vár s fölajánlja a vendégszereteten kívül legbuzgóbb közreműködését is. Este fél hatkor Túrkevébcn voltunk, hol Kupa Árpád várt a vasúton. A vendéglőbe szállva, a város színejavával megvacsoráltunk. A terv az volt, hogy 23-kán reggel 8 órakor indulunk s bejárjuk az összes még fennálló pásztorkunyhókat. Vezet illetőleg kísér Kupa Árpád és az öreg Makray Mihály; azonkívül önkéntesen csatlakozik Kenéz Zoltán, a polgármester öccsc, egy rendkívül szerény, igen intelligens nagybirtokos, ki bámulatos helyismerettel bírt.

0 Elindultunk két kocsin. A hőség már reggel érezhető volt s útközben folyton fokozódott. Útbacjtcttiik mindenekelőtt a Grasser (egykoron gr. Andrássy Manó) tanyát, hol nagy sertéstenyésztés áll fenn. A kondások Gömör megyéből valók, baltáik tótok

7 ú. n. »valaskák« — balaskák •— tökéletlenül rezelve, a tulajdonos cs a készítő nevével; a nyél hosszú, nincs vasalása, hanem az alsó végén van vastagodása. Vettem 2 Ft 50 krért egy használt eléggé kisallangozott, teljesen magyar formájú, fonású és kötésű karikást. Innen elmentünk a híres Ecscg puszta elejére. Ez a puszta még érintetlen őslcgclő s a mi még ősibb zamatú pásztorélet akad, az leginkább itt található. Az ú. n. Kórézugon legelőször is Csikós Sándornál, Túrkeve csikósánál állapodtunk meg. Nádkunyhója hegyes csúcsai, dé sajátosan tevepúpos, ázsiai forma és jó kötésű. Elég terjedelmes. Kívül belül négy korcz nádból rakva, gúzzsal kolbászosan s átkötve. 6. Hermán Ottó: A magyar pásztorok nyelvkincse X. Bp. 1914. A következő adatközlőit említi meg név szerint: Csaló Sándor, fFábián Mihály juhász, •fFinta László szijjgyártó, fFinta Miklós számadó gulyás, Kenéz Béla polgármester, Kenéz Zoltán, f-Kis István —Kukora gulyás, Kupa Árpád, •fMaksay Mihály gazda, •f Simon Imre, Simon László. Tehát 1914-ben az adatközlők többsége már nem élt. Kenéz Zoltán Magyaróvárott végezte a gazdasági akadémiát számos cikket, tanulmányt írt az Alföld gazdálkodásával kapcsolatban. „Tíz év múltán". Bp. 1893. c. könyve érdekes adatokat és megfigyeléseket tartalmaz. SzimiyeiJ.: Magyar írók élete és munkái. 6:21—22. Bp. 1899. Vö.: Dankó Imre: Túrkeve kutatása. Túrkeve, 1957. 31. tétel. 7. Utólagos bejegyzés: ,,Ez tévedés. Azonosak a borsodi és hevesi baltákkal. 1904. jan. 4. H. O." Da1aska~ vataska „balta, pásztorbalta" elsősorban dunántúli szó (Szitmyei J.: Magyar Tájszótár 1:90. Bp. 1893. Hermán O. i. m. 134.), Túrkevén nem használták. 181 Tti OLiH'Ali