Buschmann Ferenc: Jászberény és környéke természetvilágának kutatástörténete (1795-1992) (2008) / 0983-2008

foglalkozó növénycönológiai és növényökológiai, nemzetközileg is nagy tekintélyt szerzett kiválóságaink, szinte valamennyien megfordultak a Jászság földjén. Önálló, csak a Jászságról szóló publikjációt azonban egyikük sem jelentetett meg, hanem a kutatási eredményeiket beépítették a nagyobb lélegzetű műveikbe - pl. Soó-Máthé eltehetőleg ezeknek az intenzívebb alföldi flóra- és faunakutatásoknak a hatására, helyi indíttatású próbálkozások is útjukra indultak. Vásárhelyi István emlősállattani megfigyelései után Móczár Miklós Tanítóképző Intézeti igazgató szorgalmazta és segítette munkatársai körében a Jászberény környékének élővilágkutatását. Ennek egyik eredményeként, kollégája, Szemes Gábor (a későbbi neves mikromikológus és mikrobotanikus) és tanítványai megkezdték a környék növényvilágának számbavételezését. Holló István es Harmathy Pál tanítóképzős növendékek a virágos növények közül 331 fajt határoztak meg és vettek fel a ma is meglévő (ceruzával füzetbe írt) listájukra , Szemes Gábor pedig többedmagával a vízivilág mikronövényzatét kezdte el kutatni, eredményeiket közzé is tette.

1

0 Ezek a példaértékű, és napjainkban is követésre méltó próbálkozások környékünk élovilág-alkotóelemeinek felderítésére, a háborús készülődések miatt elakadtak. Az elmúlt fél évszázadban a Jászság természetes növénytakarójának összetételi vizsgálatával - néhány magánjellegű kísérlet, és a mezőgazdasági termeléssel összefüggő gyomnövényzeti adatgyűjtéstől eltekintve - senki sem foglalkozott behatóan. Állattani kutatások a II. világháborúig »Ugyancsak komoly nehézségekkel találtam szemközt magam akkor, amikor a századunk első harmadát megelőző időszakok állattársulásainak vázolását szándékoztam megkísérelni: a teljes hazai zoológiai szakirodalomban »légüres térrel« találkoztam! Legkorábban a Jászságra vonatkozó konkrét adatközlés Vásárhelyi István tollából jelent meg, az Állattani Közlemények 1932. évi számában, "Jászberény és környéke emlősfaunája" címen ...« 1

1 Ez a »légiires tér« annak az elszomorító ténynek a summázása, egyben a hazai zoológiai kutatások Jászság iránti érdeklődésének a minősítése, amely napjainkig kísérti tájunk mozgó-élővilágának megismerési szándékát. Amit a Jászság állatvilágáról eddig egyáltalán megtudhattunk, az egyetlen kivételtől eltekintve, mind helybéli kezdemenyezésből kiindulva, helybélieknek köszönhetjük. Különösen elszomorító ez a napjainkban is tartó állapot, ha figyelembe vesszük tájegységünk földrajzi helyzetét (majd az ország középén, átmeneti helyzetben a Középhegység és a Nagyalföld flóra-fauna-járása között, praematricumi bélyegeket is magán viselve!), valamint azt az ugyancsak nem elhanyagolható körülményt, hogy a hazai növényfajok számának sok-tízszerese az állatfajok száma. A rovarvilág esetében pedig, amelyek fajainak száma több-tízezret kepvisel, egyenesen katasztrofálisan keveset, a lepkevilág kivételével kijelenthetjük, szinte semmit sem tudunk. De nézzük amit tudunk. A zoológia (a már említett, török-korból származó, egészen más irányú dokumentumokból merített információkon kívül) semmiféle adattal nem rendelkezünk, egészen a XIX. század második feléig. Az első, - bár tudományosan alis; figyelembe vehető -, adatközlés, Kismagyari Kempelen Radó nevéhez fűződik. >

2 10 A környékünkön termő növényfajok száma ennek közel a duplája: az elmúlt évtizedekben a listán szereplők közül három növényfaj teljesen eltűnt tájunkon öt pedig téves meghatározáson alapul - B. F. 11 A szerző Jászberény és környékének természeti értékei: 1. A Hajta cimű dolgozatából 12 Kempelen Rudolf, - vagy ahogy Ő magát a múlt század magyaros nyelvhasználatával nevezte: Radó; 1815. június 9-én született a Pozsony-megyei Gomba községben. Iskolái befejezése A Tiszántúl flórája.