Buschmann Ferenc: Jászberény és környéke természetvilágának kutatástörténete (1795-1992) (2008) / 0983-2008
110 Minden kisebb-nagyobb földrajzi tájegység élővilágának összetételét (a felszíni-, magassági-, és talajtani adottságai, valamint ezek térbeni és időbeni kialakulási körülményei mellett) leginkább befolyásolja és meghatározza az adott területre ható makro-, mező- és mikroklíma. A Jászság, majd később az egész Alföld klimatikus tényezőinek vizsgálatával - máig ható alaptételeket lefektetve -, elsőként Hegyfoky Kabos foglalkozott. 6 Egyik legjelentősebb műve »A szél iránya« című könyve, amelyben részletesen elemzi az egykori Nagy-Magyarországon előforduló év- és napszakonkénti széljárásokat, azok erősségét, okait es következményeit stb. E munkájával jelentősen hozzájárult az Alföld időjárás-képének meghatározásához, és a szelek által is befolyásolt, geológiai kialakulás-képének megértéséhez is. Hegyfoky nevét nem csak a tanulmányai és az 1936-ban alapított emlékérem, hanem Jászjákóhalmán róla elnevezett utca is őrzi számunkra. Botanika, a tudományos alapoktól a közelmúltig A Jászság élővilág- (ezen belül botanikai) kutatásának gyökerei - legalábbis megfigyelési szinten - ugyancsak a XVIII.-XIX. sz. fordulójáig vezethetők vissza. A Carolus Linnaeus (Linné) által megalkotott és bevezetett rendszertan és binominális nomenklatúra szerinti, tudományos nevekkel ellátott első, fajokra is szóló jászsági adatok Kitaibel Páltól erednek. (1. ábra) 7 A magyar tudományos botanikai kutatásoknak e kiemelkedő vezéregyénisége az 1795-1810. közötti, magyarországi nagy felfedező útjai alkalmával két ízben is átutazott a Jászságon. A pontos, és minden részletekre kiterjedő - nem botanikai vonatkozású - jegyeteibol az alábbiak érdemelnek említést: »Ahogy késő este Jászberénybe érkeztünk, többször is hdvösebb légrétegekből melegebbekbe jutottunk.« (Szélcsendes időkben tapasztalható mikroklimatikus hőmérséklet-különbségek - a szerző megjegyzése.) Majd alább így folytatja naplójában: Jászberénynek kb. 2000 háza van, a Zagyva folyik keresztül által rajtva, amelyen kényelmes híd visz által (Bizonyára a Nagytemplomhoz közeli Kőhldról tesz említést - a szerző.) Itt még a síkon 6 Hegyfoki Kabos a Szepes megyei Újlcsznán született 1847. július 7-én. Egerben lett papnövendék, "majd 1871-ben pappá szentelték. 1875-77. között Jászjákóhalmán plébánosként lelkipásztorkodott, miközben már ekkor is végzett meteorológiai megfigyeléseket. 1891-ben Túrkevére kerülvén, haláláig, 1919. február 7-ig végezte ott a plébánosi teendőket. Lelkészi hivatása mellett leginkább a meteorológiai jelenségek foglalkoztatták. Előbb "amatőrként" a saját költségén, majd 1882-től az Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet felszerelésével végezte a különböző éghajlat-időjárási megfigyeléseit. 37 éven át végzett, rendszeres és igen megbízható észleléseivel nagyban hozzájárult az Alföld éghajlati és időjárási viszonyainak megismeréséhez. Mint felvilágosult pap, számos lapban és szakfolyóiratban publikálta eredményeit, több müve külföldön jeleni meg. A meteorológiai jellegű tevékenysége mellett azonban más természetű, de az időjárással összefüggő botanikai és ornitológiai feljegyzéseket is készített, pl. egyes növények évenkénti rügyezéséről, a költöző madarak vonulásait, stb. - Magyar Életrajzi Lexikon (Bp., 1967.) I. 697."és Magyarok a természettudományok és a technika történetében (1992) 202-203. 7 Kitaibel Pál a Ny.-magyarországi Sopron megyében, Nagymartonban született 1757. február 3-án. Iskoláit szülővárosában kezdte, majd Sopronban és Győrben folytatta. Eleinte papnak készült, de 1780-ban már mint jogászhallgatót, a budai egyetemen találjuk. Innen lépett át az orvosi karra, negyedéves hallgatóként - kiváló képességei révén - kinevezik Winterl professzor mellé adjunktusnak a botanikus kertbe: ezzel egy életre elkötelezte magát a botanika mellett! Egész életében óriási ambícióval végzi munkáit. Sokat jár terepre (gróf Waldstein kollégájával közösen) gyűjteni. Megfigyeléseit naplóban rögzíti. Kutatásai során rengeteg új növényfajt fedez fel, ír le és nevez el a Kárpát-medencéből, valamint az azt övező hegyvidékekről. - Gombocz E. (1945): Diaria itinerum Pauli Kitaibeli, és Jávorka S. (1957): Kitaibel Pál.
