Dr. Nyilas István: A tiszai Alföld természeti képe (2008) / 0979-2008

Í.OCI• 7 I^Ah -VL 7 . „ i I OÁX^jía Dr.Nyilas István: ^el^CTO^ 'W\AA tiszai Alföld természeti kepe Magyarország természetföldrajzi nagytájai közül a iegnagyobb kiterjedésű az Alföld, hazánk területéből kb52 ÜOu km-2-t foglal el. Nagy kiterjedése minden más nagytájunkét jóval felülmúlja és egyben országunkat leginkább jellemző terület. Az Alföldet kát részre, az un. dunai Alföldre, - mely magába foglalja az öt Duna melléki középtájat (Dunamenti-síkság, Duna-Tisza közi Hátság. Bácskai-hátság, Mezőföld, Dráva• menti-síkság) valamint az űn. tiszai Alföldre bonthatjuk, mely a Tisza melléki nyolc középt-ájat tartalmazza (FelsőTiszavidék, Közép-Tiszavidék, Alsó-Tiszavidék, Észak-alföldi hordalékkúp-síkság, Nyírség, Hajdúság, Körösvidék, KörösMaros közi síkság) (Pécsi M. 1967, 1969). A tiszai Alföld (1. ábra) nagyméretű morfológiai formákban kevésbé változatos. viszont annál gazdagabb mikromorfológiája. Az egyes tájakat sokszor "nehéz elválasztani egy• - 0& más"tó 1 " vona 1'szerűen" , annak • ellenére , h o g y • a természettől kapunk különböző jelzéseket az elkülönítésre. Ezek a jelzések a legrégibb időktől kezdve a magyar ember életében ösztönös tájelnevezéseknez vezetett (pl. Nyírsé^-^Bodrogköz, Tiszazug";. A fáj komplex egység, melyben a 'domborzat, az" éghajlat, a vízrajz. a talaj és az élővilág elemei szövődnek össze, alkotva egy individuális egységet (Bulla B„ 1§60. A tájaK nejn statikus egységek, hanem állandóan változó képződmények, melyek mai képének kialakuláshoz döntő mertékben az ember is hozzájárul. Ennek során lesz a "természetes" tájból "természeti" táj és válhat .a tájalko.tó és a tájalakító teriyezők hatására ellentmondásos egységgé. Ezek a tájalakító . "munkák. a ^is'za.t^lf öldet sem'kíméltek (lecsapolások , erdőirtások, ősgyepek feltörése, halastavak létesítése stb.) és lényeges változásokat eredményeztek megváltoztatva a 'jMÍJZEUM TISZAFÖLDVAR