Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 19 kétéltüeket legnagyobb agámban a vöröshasu unka /Bombina bombina/ képviseli, de mivel ez a fáj más tipuau élőhelyeken i© gyakori, jobban jellemzi a biotópot a hosszúlábú mocsári béka /Kana arvalis üfolterstorff i/ aránya. A mocsaras környezet felel meg leginkább a vízisikló /Katrix natnx/ ás a mocsári teknős /teya orbieularia/ igényeinek is, utóbbiak száma azonban nem nagy. A madarak közül a sárga billegető /Motacilla flava/, a rozsdás csaláncsúcs /Saxicola rubatra/, a foltoa nátíiposzáta /Acrocephalus schoenobaenus/ és a nádi sármány / ;mberiza schoeniclua/ fészkelése jellemző. Különösen a rozsdás csaláncsúcs több párban történő fészkelése figyelemre méltó, ugyanis a szomszédos kist íjakon i^en ritka. Az emlősök leggyakoribb képviselője a kóazapocok /Arvicola terrestris/, amely szárazon é» vizén egyaránt otthon érzi magát. A partokon a főidbe ássa lakóürepét, sőt olykor a vakondéhoz hasonló járatokat is készit, » vizén viszont - hasonlóan a ;oadarakhoz - növényi anyagokból épit magának tónyérszerü fészket. ude aaj-fearétek növényzeti típus: mocsárrétek /Agrostion albae/. Magasfüves, csupán időszakosan vizes területek, ameka lyeknek aránya a vízrendezéseket megelőző időszakban só*nagyobb volt a jelenleginél. Ma C3Upiri kiseb

b Altokban találjuk meg, igy pl. a Jáezdózoától északra elterülő