Dr. Endes Mihály: Javaslat a Jászság természeti értékeinek védetté nyilvánításához (2008) / 0939-2008

- 20 Papfaitön, a Jászberény melletti Borsóhalmán, a tápiőmajori vasúti megálló közelében, illetve zonációk^nt jelentkezik a Hajta-mocaár mellett. Az üde magas rétek trerincesfaunája elsősorban jellegzetes aaűáregy üt te síikkel jellemezhető, amely nagy godáből /Limosa liraofia/, piroslábu cankőból /Trir.ga totanus/, sárszalonkából /C.allinago gallinago/, továbbá a ritkábban előforduló böjti récéből /Anaa querquedula/ és kanalas récéből /Anas clypeata/ áll. Fás vegetációju élőhelyek Al ec s on.v árt éri pu r, af a 1 ige tok hővényreté típus: füzligetek /Salicetea purpureae/. Folyóparti füz-nyár ligeterdők, kubikerdők és a nzéleeebb hullámtereken ezek között elterülő kaszálórétek alkotják ezt az élőhelytípuat, melyet főként a Zagyva mentén találunk meg. hiaobb-nagyobb foltjai végigkisérik a folyót Jáazfel»őszentg

v/örgytől Szolnokig, de csak az sl» só szakaszon alkotnak összefüggő galériát. Aa árvízvédelmi töltések aljában húzódó kubikgödrökben hónapokon át is megállhat a viz, igy itt szinte egyeduralkodó a fehér füz, amely a fák közül legjobban birja a hosszan tartó elöntést. Öreg, odvas példányai sz. odulakó madarakon kivül a denevéreknek is szállást adnak. Az üdén zöldellő virágos réteket a fehér füz és & *>hér nyár fekete nyárral és törékeny fűzzel elegyes csoportjai tagolják. Az őahonoa fa-