Buschmann Ferenc: Jászberény és környékének növényvilága; Természetföldrajzi élettér (2008) / 0929-2008

fenyegeti. Ma a mocsár helyén sziksótól kivert, tamariskás /=jászfenyő/, bárányparéjos, kákás-sásos-szittyós savanyú rét tengődik, míg az ősmeder egykori nyomvonala mentén kiterjedt nádasokkal, rétifüzényes csátésokkal, zsombékosokkal körülvett Ceratophyllumos, Nuphar-Nymphaea -s pangó vizek foltjai p lelhetők fel /X /. Peremein bókoló bógancsos-iglicés szikgyepek, homokos partszegélyein akácos-nyaras erdősávok és ligetek, illetve különböző szálas- és szemestakarmány-kultúrák vannak /Buschmann; 1982, 1985/. A Tápióságból sávszerűen mélyen benyomult, meszes, szódás homok a szelek szárnyán ÉNy.-DK. irányú hátakba rendeződve egésaen a város széléig előrehatolt. Ez a betelepedett, ÉNy.-on még sárga, DK. felé haladva azonban fokozatoean elszürkülő, eresen legömbölyített szemű, és majdnem pormentes, finom futóhomok eléggé szegényes vegetációjú. Jobbára erdősávokkal, és szőlő-gyümölcsös kultúrákkal megkötött, lassan humuszosodé. Természetes növényzetére elsősorban a Brometumos homokgyepek jellemzőek, melyekben a szárazságtűrő gyomféléken kívül csupán egyes xerotherm növények /Chondrilla juncae, Berteroa incana, Xeranthewum annua/ gyakoriak, míg az igazi praematricumi flóraelemek hiányoznak, illetve csak szálanként találhatók. A süllyedések során a folyó fokozatosan a Jaszberény-Jászjákóhalma közti horpadásba terelődött, miközben szélesen kanyarogva, medreivel és morotváival beszőtte az alluviumot. 2 X : Az ős-Zagyva mocsárvilág-maradványaiból 1987 tavaszától 116 ha 6951 m

2-nyi terület védetté /TVT/ lett nyilvánítva.