Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008
7 nagyságú, vizben lebegő életmódot folytató élőlények. A lebegő mikroszkopikus nagyságú növények összességét növényi planktonna k /fitoplankton/, a hullámok ós áramlatok által sodcafc különféle állati szervezeteket pedig állati planktonna k /zooplankton/ nevezzük. /1.-2.-3. képek/ A vizben, annak mozgásától függetlenül, önálló helyváltoztatásra képes úszószervezetek közösségét nektonná k.nevezzük, mely belvizekben csaknem kizárólag halakból áll. A többi élőlény alzathoz kötötten él az iszapban vagy az iszap felszinén /bentosz A de ismerünk olyanokat is, melyek sajátos bevonatot alkotnak /perifiton / a vizi növényzet vagy a kövek felszinén. Főként a csendes vizek f elszini hártyáján szabadon mozgó nagyobb testű / pleuszton / ós a felszini hártyához kötött, szabad szemmel nem látható élőlények / neuszton / közössége alakulhat ki. /9. ábra/ Mind a növények, mind azjállatok lélegeznek is, s ekkor oxigént vesznek fel és széndioxidot bocsátanak ki. A vizek oldott oxigén ellátása szempontjából leglényegesebb növényi szervezetek a moszatok, alflá k. Az algák legnagyobb része a vizben lebegve él, A kékalgá k a szerves szennyeződésekben gazdag, illetve a theiroálvizek lakói. A sárgászöld algák közül a kovamoszato k megélnek mindenütt, de főleg a folyóvizekben szaporodnak el. A zöldszin ü ós barázdás moszato k pedig jobbára az állóvizek lakói, s nem egyszer túlprodukciót mutatnak, vizvirágzást idének elő. Lebegő életmódot folytatnak a vizi gombá k. Patakok medrében, tavak Ó3 folyók parti zónájában élnek a vizi mohák . A partok ós sekélyebb fenék élővilágában találkozunk a hinár-, nád-, gyékény káka- és sás félékkel. Tavakban honosak a tündérrózsák és a súlyom. Kisebb tavakbanm tározókban szaporodik el és boritja be a viztükröt a békalencs e és a rucaÖRÖLI . A parti zónában találkozunk a füzesekkel. A vizek állatvilágában az egysejtű véglénye k leglényegesebb szerepe az igen apró méretű és kolloidális szevesanyfcagok és baktériumok bekebelezése.
