Juhászné Sáros Márta: A vízszennyezés hatása az élővilágra (2008) / 0916-2008
Ezek közül legismertebbek a színtelen ostoroso k, a gyökérlábúa k. a na-pállatká k, a cslllóso k és a szivókások . A véglények nagyrésze lebegő életmódot folytat, vagy a vizben lebegő alzatlioz tapad, vagy bevonatba él. A véglények közül vannak azonban olyanok is, melyek tápláléka valamilyen alga. A többsejtűek között a tisztavizek lakói a többnyire fonalas, száras vízinövényeken megtelepülő ragadozó hydrá k. Lebegve élnek a kerekesférge k. A parti zóna, a fenék és iszap lakói az örvény- és fonálférgek. Bevonatot alkotnak és nem egyszer csődugulást okozók a mohaállatkák és édesvizi szivacsok. Pőleg algát fogysztanak a szabad vizek lakói, a kis rákfélé k: Cyclops-ok. Diaptomusok, a kagylók rákocskák, a Daphnia /vizibolha/, Bosmina stb. félék. A parti zóna lakója a folyami és a kecskerák. Ragadozók a vizi atkák , a medveállatkák és a vizi póko k. A viz felszínén élnek a molnárk a és az ugróvillá s félék. Számos rovar/ szúnyog, szitakötő, kérészfélék/ vizben kel ki, a lárvája a vizben él ragadozóként. Vízből szerzi a táplálékát a csibo r bogárféle. Parton, vízinövényeken élnek a csigá k és fenék /iszap/- lakó kagylók. A béká k is a vizben nőnek fel. Vizeink legismertebb gerinces állatai a hala k, sok fajukat tenyésztjük is. Hüllők közül a v izioikl ó a gyakori. Igen népes a tavak és folyók parti zónájában a nádasok, valamint a szabad vizek vizi madárvilág a. 2.3.2. A Tisza és ártéri morotválnak élővilága Külön dolgozat témája lehetne, ezért csak nagyon röviden a legjellemzőbb fajok felsorolására szorítkozom. Az Alföld vízrajzi tengelyét a középszakasz jelleggel kanyargó Tisza alkotja, flelentősebb jobb oldali mellékfolyója a Bodrog, a Bódvával és a Hernáddal egyesült Sajó, ás a Tárnát, a Galgát és a Tápiót összegyűjtő Zagyva, amely éppen városunknál ömlik a Tiszába. Bal oldalon a Túr, a Kraszna, a Szamos, a Hármas-Körös és a Maros ömlik a Tiszába. A Hármas-Körös, a Fehér, a Fekete- és a Sebes-Körös, a Berettyó és a Hortobágy vizét
