Dr. Császár Ferenc: Természetföldrajzi betekintés a Tisza-völgy múltjába (2008) / 0892-2008

A nagy árterületeken hömpölygő Tisza vízrendszerének szabáyozása,lecsaoolása,töltétezéssel,védőgátakkal szűkebb mederbe szoriása elsősorban a termőterületek ármentesitése,de az élénkülő áruforgalom útjának biztonsága .is rövidítése a tiszai vízi úton, tette szük"7 S3g3zerúvé a Tisza szabályozását. A Tisza vízrendszerének szabályozása Széchenyi István nevéhez fűződik,aki a kezdeményezést felvállalta,hogy az ország gazdasági fellendülését elősegátsa.A Tiszavölgy vízállásokkal,erekkel és móczárakkal telített hatalmas területeinek termőföldé válását lehetővé tegye és a folyj biztonságosan hajózhatóvá váljon.Szele a megfontolások vezették Széchenyi Istvánt,amikor 1845-ben a bécsi Helytartó Tanács a Közlekedési Bizottság elnöki tisztségével bízta meg. Az érdekelt Tisza menti nagybirtokosok,közbirtokosságok,ás s megyék képviseleteinek tájékoztatása és megnyerése céljából beutazta a Tisza völgyét ás hat községben tartott értekezletet,hogy a szabályozás szülés 'gességét és anyagi fedezetének biztosítását elfogadtassa. Tiszai szervező útjának során 1845.október 12.napján tartott Szolnokon tanácskozást.Kifejtette,hogy a Tiszavölgy vízrendszerének egészét kell szabályozni,egységss tervezés alapján,hogy az eredménnyel járjon.A pénzügyi fedezet megteremtését pedig a bécsi udvari magyar Kancellária és az érdekelt földbirtokosok hozzájárulásában jelölte meg, Széchenyi szervező körútja sikeres volt és 1846.január 26. napján Pesten megalakult a Tiszavölgyi Társulat,melynek alapitó tagjaként irta alá a társulási szerződést. A társulat Vásárhelyi Pál mérnök szabályozási tervét fogadta el és főmérnöki megbízatással a szabályozási munkák végrehajtatására kérte fel.1846,aagusztus havában a tiszadobi kanyar átvágásával a munka kezdetét is vette.Vásárhely Pál váratlan halála folytán,majd -utódjának -Peleocappa olasz mérnöknek- a folyó víizrajzi viszonyaiban való tájékozatlansága miatt,végül az 1848/49.évi szabadságharc következtében csak 1956-ban indulhatott meg újból a munka. Széchenyi István -a naplójában foglalt feljegyzései szerinttöbb alkalommal is megfődult Szolnokon.Különös részletezéssel ir a Pest Szolnok vasúti pálya megnyitása alkalmával 1847.szeptember 1-án a Tisza-parti indóházban tartott ünnepségről,ahol Kossuth Lajos is jelen volt.Később megmutatta neki a Tiszán veszteglő "Pannónia" hajóját,melylyel a Tiszát járta. Feltűnő megjegyzése naplójában a városról: "micsoda táj,micsoda vidék.Kincs egy csepp iható vize!". Nyilvánvalóan a lakosság még akkor is a Tisza vizét itta,természetes állapotában.