Dr. Császár Ferenc: Természetföldrajzi betekintés a Tisza-völgy múltjába (2008) / 0892-2008

II. A Tiszavölgy településtörténeti áttekintése A Tisza völgyét már a görög ill. római birodalom korában vízi tájként jegyezték fel. Amianus Marcellianus római történész a IV. századból származó útleírásában a Tisza: ....kanyargós pályával kiterjed és széles térségeket lassan körülfolyva, a megdagadt folyó pangó kiöntéseit fűzesek borít­ják, amiért is járhatatlan a vidék, hacsaknem ismerős valaki ... Priscos retor, az V. Theodorius görög császár által Attila hun királyhoz küldöttség tagjaként, feljegyzésében mocsarakkal telí­tett vidék gyanánt vázolta a Tisza völgyét. De még a XVIII-XIX.sz. ban is "vadvízországnak" jegyezték fel neves utazók. John Paget híres angol utazó, a magyarországi reformkorszak ala pos és szakavatott ismeró'je, útikönyvében írja, hogy még Szolnok környékén is, a Tisza balpartján hatalmas posványokkal borított vi dék terült el. Bernáth Gáspár neves magyar író a múlt század közepén átutazó­ban, Ugyancsak "végtelen tenger" látványát rögzítette naplójában. Barabás Miklós neves festőművész írja feljegyzéseiben az 187o­es évek derekán Kolozsvárról Pestre tartva utaztában: ...a Tisza olyan területet öntött el, hogy Poroszlótól Tisza­füredig dereglyén utaztunk. A Hortobágy is annyira el volt áraszt­va, hogy az egész tengernek látszott ... Kétségtelen, hogy a honfoglaló magyarokat a Tisza völgyében történt letelepedéskor, nem kis mértékben vonzotta az árvizek ál­tal öntözött és a folyók iszapjával termékenyített terület. Legré­gibb településeik a vízfolyások mentén jöttek létre, ahol nemcsak állattartásra, de művelésre is alkalmas területek voltak. Az ár­téri szigetek és földhátak adtak elsősorban lehetőséget a letele­pedésre. Különösen, ahol a szállásföldeket széles földsávok válasz tották el a mocsaras területektől és ahol hatalmas erdőségek is kö zel voltak. Bőséges régészeti leletek bizonyítják, hogy a Tisza völgyében az i.e. VI. évezredben már lakott települések voltak oo-loo lelkes falvakkal. A Tisza-Kőrös-B'erettyó folyók vidékén élt népek az új-kőkorszakban a Kárpátok és Tokaj vidékéről szár­mazó kova és obszidián kőből készült kőszerszámokat és kőbaltá­kat használtak épületfák kimunkálásához, sárral tapasztott favázas lakóházuk építésénél. Az égetett agyagból készített folyadék-és gabonatároló edényeik méreteiből lehet következtetni, hogy a hat­ezer évvel előbb letelepedett állattartó és földművelő nép bőséges terménymennyiséggel rendelkezett. A Tisza völgyében végzett ásatások közül, többek között

Next

/
Thumbnails
Contents