Kissné Szilágyi Krisztina: A szentesi szélmalom (2006) / 0881-2006
A hódmezővásárhelyi tanyai olvasókör Hódmezővásárhely határában a XX. század elején még 66 olvasókör működött. Néhány a XIX. század végén, többségük az 1900-as években alakult. Az elsők közé tartozott az 1890 decemberében alapított Pusztafeketehalmi Olvasóegylet. A tanyai olvasóköröket azzal a célkitűzéssel hozták létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási alkalmakat teremtsenek. Eleinte az iskolában vagy egy-egy gazda tanyájában gyűltek össze, később közös erővel székházat építettek. A Pusztafeketehalmi Olvasókörnek egy módos gazda adományozott telket és székházát maga a tagság építette a századforduló táján. A 150-200 személyt befogadó nagyterem alkalmas volt műkedvelő előadások, bálák, társas vacsorák megrendezésére. Berendezését lócapadok és kecskelábú asztalok alkották. A Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium könyvszekrényt és szépirodalmi, történelmi tárgyú könyveket adományozott az olvasókörnek. A terem falain Rákóczi, Kossuth, Petőfi portréi és a mohácsi csata olajnyomata függtek. A nagyterem mellett volt az ivó, ahol az iccés italt mért a vendégeknek. A műkedvelő előadások népszerűségét mutatja, hogy a nagyterem és az ivó közötti falat utóbb elbontották és az ivót színpaddá alakították. Ezután az italmérés a konyhából történt, ahol két katlanon, üstben teát és kávét főztek a nagyobb rendezvényekre. A körben évente négy alkalommal: farsangkor, Péter-Pálkor, szüret idején és Katalin-napra rendeztek bálát. Ilyenkor az épület előtti akácfára pár nappal előbb kitűzték a kör zászlaját és aznap délután a rezesbanda rázendített a muzsikára. Jó időben az udvaron felállított sátrakban tartották a bálát. Ám az idős emberek március 15.-e megünneplését vallották a kör legjelentősebb rendezvényének. A két világháború között különösen kedveltek voltak a műkedvelő előadások. A népszínműveket tanitók, iskolázott parasztgazdák tanították be. Télen ezüstkalászos tanfolyamot, az asszonyoknak háziipari előadássorozatot szerveztek és számos körben gazdasági tevékenység is folyt: közösen szereztek be műtrágyát, vetőmagot, tejgyűjtő fiókot létesítettek. Az épület hátsó végén van a gondnok szoba-konyhás lakása. Bútorzata, egyszerű berendezése lakója társadalmi helyzetét tükrözi: vagyontalan szegényparaszt volt, aki az ingyen lakásért takarította, évente tapasztotta, meszelte a kör épületét. Az udvarra szintén hódmezővásárhelyi, belső-erzsébeti kuglipályáját telepítettek. Az olvasóköröket, más társadalmi egyesületekkel együtt, 1949-ben feloszlatták. A pusztafeketehalmi székházat az 50-es években a termelőszövetkezet hasznosította ideig-óráig, de legtöbb körben megszűnt az élet.
