Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

7.4.2. Rendszerváltás - reformok 1987 szeptemberében hatályba lépett az új oktatási törvény, mely újabb korszakot nyitott az iskolai nevelésben, oktatásban, szakképzésben. 1988-tól változott az iskolafenntartó is, a minisztériumi irányítás, a Nagyközségi Tanács, majd 1990-től a Polgármesteri Hivatal lett. Ugyanebben az évben a Tisza Cipőgyár igényeinek megfelelően profilbővítésként megkezdődött a gumiipari szakmunkások képzése, melynek eredményeként a diákok száma meghaladta az 500 főt, az iskolaépület ekkor még szűkösnek bizonyult. Közben a társadalomban, gazdaságban zajlottak a rendszerváltás folyamatai. Gazdasági következményei kihatottak iskolánkra is. A cipőipar szakmai presztízse, piaca csökkent, s ezzel a továbbtanulók száma is. Az évtizedekig a gyárakban dolgozó szülők munkanélkülivé válásuk után nem szívesen küldték gyermekeiket a cipőipari képzésbe a bizonytalan jövőt érezve. Az újabb profilbővítés elkerülhetetlenné vált. Az 1991/92-es tanév fő feladata a gimnáziumi oktatás előkészítése volt. A cipőipar érezhető válsága miatt bekövetkezett tanulólétszám csökkenését úgy szándékozta megállítani az iskola akkori vezetése. Ezzel a képzéssel elsősorban a martfűi fiatalok középiskolai választási lehetősége bővült. Az első évre felvett 25 főből (16 helybeli), akiknek hozott tanulmányi átlaga 4,3 volt. A tanulólétszámot a környező települések diákjai jelentik legnagyobb részben. Napjainkig is egyik legfontosabb „célközönség" a martfűi diák lenne, akiknek száma lényegesen alulmarad az elvárhatónál. Okait folyamatosan keresi az iskolavezetés keresve a szorosabb munkakapcsolatot a helyi általános iskolával. További igények kielégítésére újabb iskolatípussal próbálkozott az 1994/95-ös tanévben az iskola. Az ún. „intenzív osztály" végzett szakmunkás tanulói (36 fő) ekkor még 2 év alatt érettségizhettek. 57/71