Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

5. KÉPZETTSÉG DEMOGRÁFIA-MUNKANÉLKÜLISÉG Jász-Nagykun Szolnok megyében az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlenebbek a munkaerőpiaci folyamatok, alacsonyabb a népesség gazdasági aktivitása, magasabb a munkanélküliség relatív szintje, nehezebb a tartósan munkanélküliek aktivizálása, rosszabbak a pályakezdők elhelyezésének feltételei. Ennek gazdaságtörténeti háttere, hogy a foglalkoztatás helyzetét már a munkanélküliség felfutása előtt is munkahelyhiány jellemezte. A rendszerváltás időszakában a megrendült keleti piacok először magukkal sodorták a korábban főként betanított munkaerőre települő, alacsony hatékonysággal működő, önállósággal nem rendelkező (budapesti központú) egységeket, ezzel párhuzamosan a fővárosba és más megyébe ingázók tömege tért vissza állás nélkül a lakóhelyére. A munkanélküliség rohamos növekedésének időszakában 1990-1993. között a megyében mintegy 37 ezer munkahelyet számoltak fel, melynek 43 % -a az ipari, 36 %-a a mezőgazdasági foglalkoztatást érintette. A megye ipari struktúrájában addig jelentős súlyt képviselő ágazatok (gépipar, papíripar, cipőipar) nagyléptékű leépülése különösen azokban a térségekben okozott foglalkoztatási feszültségeket, ahol egy-egy nagyfoglalkoztató munkaerővonzása a környező településekre is kiterjedt.(Martfűn a Tisza Cipőgyár). A Tisza Cipőgyárat a rendszerváltás után először részvénytársasággá alakított, majd részben privatizálta az állam. így vásárolhatott üzemrészeket a ma már ipartelepként működő gyárterületen a Salamander és a Legero cég is. 37/71