Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

az államnak 99,37 %-os tulajdonrésze van, amelynek névértéke 873, 5 millió forintot tesz ki. Az ÁPV Rt. 2003. december 29-én 115 millió forint tulajdonosi kölcsönt biztosított elsősorban a Tisza Cipőgyártó Kft. reorganizációjának finanszírozására, amelynek lejárata 2004. december 31. volt.

1

1 A 90'-es évek elején betelepült cipőgyártó cégek az utóbbi néhány esztendőben, csendben, de annál nagyobb lendülettel vonultak ki a hazai piacról, és tették át gyártósoraikat a Távol-Keletre. Ha belátható időn belül nem történik tartós változás az árfolyam-politikában, s ha nem akadályozzák meg az olcsó ázsiai cipők irdatlan mennyiségű, gyakran illegális beáramlását, úgy ez az ágazat néhány éven belül eltűnhet a könnyűipar palettájáról. 4.2. További ipartelepítés 4.2.1. Növényolajgyár Felépítése szerinti sorrendben a második nagyüzem a martfűi Növényolajgyár építése 1976-ban kezdődött majd átadására 1980. novemberében került sor. A gyár felépítésében a kedvező közúti és vasúti szállítási lehetőségek, továbbá a víznyerés szempontjából fontos Tisza folyó közelsége játszott meghatározó szerepet. Az Alföldön termesztett búza, napraforgó, repce és szója feldolgozását végzi. A gyárat eredetileg napi 1000 tonna mag feldolgozására tervezték. Az előállított olaj nagy részét exportálják elsősorban KözelKeleti országokba, továbbá Európa szinte valamennyi országába. Az üzem privatizációjára 19992-ben került sor, amikor Beghim-Say francia agráripari csoport tagja a Cereol Holding-tói 100%-ban megvásárolta a martfűi gyárat. A Cereol Holding olajos magvak sajtolására és finomítására szakosodott, amelyben Európában az első helyen állt. 1

1 Hunyor Erna: Az ÁPV Rt. értékesíti a Tisza Cipőt. Magyar Nemzet 25. évf. 2005. február 22. 11 o. 25/71