Kovács Mónika: Martfű fejlődése és emberierőforrás-háttere a rendszerváltástól napjainkig (2005) / 0863-2005

és sikeresebb értékesíthetőség érdekében külön társaságokba szervezték. Azóta több társaságot értékesítettek, amiből 1 milliárd forintot meghaladó bevétel folyt be. A bevételből menedzselték a cég decentralizálását, például a létrehozott cégeket készpénzzel látták el, törlesztették a milliárdos hitelállományt. A Tisza Cipő Rt. 74,5 %-os tulajdonosa az ÁPV RT. részvényeinek 20 %-a a Magyar Fejlesztési Bank kezében van, a többi kisrészvényeseké és a dolgozóké. A hazai cipőgyártás egyik fellegvára Martfű, ahol jelenleg is mintegy kétezren élnek ebből az iparágból. A helybeliek egy része attól tart, hogy az iparág válsága miatt ők sem kerülhetik el majd a tömeges elbocsátások sorsát, s csak idő kérdése, mikor válnak munkanélkülivé. Ez a folyamat nem mostanában kezdődött, a cipőipar válságáért nem lehet egyetlen kormányt felelőssé tenni. Az elmúlt években a gyártási költségek, a munkabérek és azok adóterhei jelentősen emelkedtek, az exportra termelő cégek nyeresége viszont az erős forint miatt egyre kevesebb lett. Ilyen helyzetben az is csoda, hogy egyáltalán működnek külföldi tulajdonban lévő cipőipari cégek Magyarországon.

8 A 90-es évek elején Magyarországra települt könnyűipari, ezen belül a cipőgyártó cégek az utóbbi években egyre-másra települnek a TávolKeletre, ahol olcsóbb a munkaerő. Az elmúlt években csaknem 2500 cipőüzemi munkahely szűnt meg az országban. A martfűiek is aggódva kapják fel a fejünket az ilyen hírek hallatán, hiszen közvetve vagy közvetlenül, de településük minden lakóját érinti a hazai cipőgyártás válsága. Martfű aktív korú lakosainak döntő hányada még ma is a cipőiparból él. A munkahelyek, ezen belül is a könnyűipari munkahelyek megőrzése kiemelt állami feladat. 8 Doros Judit: Bonyhád után Martfűin is szorít a cipő. Népszabadságéi, évf. 2003. február 10. 13. o. 23/71