Vadász István: A természetrajzi gyűjteményrész (Tiszaföldvár, 2004) / 0861-2005

Fcikarcsont, Gyapjas orszarvú Tisza, késői jégkor Mivel a vaddisznó maradványai általánosan elterjedtek a posztglaciális (jégkorszak utáni) feltárásokban, nyilvánvaló, hogy az állat már az emberiség történetének korai időszakában is létezett. Testhossza 90-200 cm, hátmagassága 55-110 cm, testsúlya 44-320 kg. Barnás szőrzete érdes, sörtés és az állat életkorának gyarapodásával szürkéssé válik. A fej, a pofa és a toroktáj kissé fehéres szörzettel fedett. Háta kerek, lábai viszonylag hosszúak, különösen az északi alfajok esetében. Az újszülött állatok világos csíkos mintázattal születnek. Ezt a második és a hatodik hónap között levedlik, és egyéves korukra alakul ki a felnőtt állatokra jellemző színezet. A fej hosszú és hegyes. A szemfogak agyarat formáznak, amely kiálló és felfelé kunkorodó. Az alsó szemfogak borotvaszerűek, amely a felső szemfogakkal szemben elhelyezkedve egyfajta „önélezést" tesz lehetővé. A hosszú farkon egyszerű bojt van. A farok hossza 15-40 cm. Az állatok nőstények vezette falkákban élnek, mely átlagban 20. de maximum 100 állategyedből áll. A felnőtt kanok magányosak. A vaddisznó étrendjén az alábbiak szerepelnek: magvak, gyökerek, gyümölcsök, gumók, elhullott állatok, tojások, rovarok. Röviden: minden. Az ősgímszarvas (Cervus elaphus fossilis) szarvaiból is láthattak néhány darabot a szolnoki kiállítás látogatói. A jelenlegi gyűjteményekben mind a felsőpleisztocénból. mind a későbbi időszakokból vannak agancsdarabok (86.219.1.: agykoponya + kétoldali agancs rózsatő, Tiszafüred, felső-pleisztocén; 86.220.1. Tiszafüred, őskori; 86.221.1.: agykoponya + kétoldali agancs, korona sérült, őskori). A gímszarvas (Cervus elaphus) nagytestű szarvasféle. melynek hímje hatalmas, általában hatágú, évente elhullajtott aganccsal rendelkezik. A nyakon lévő szőrzete hosszú és bozontos, hátrésze barnássárga, a fej, a nyak, a láb és a hasi része rozsdabarnától feketésbe hajló, nagy törzsén krémes barna-fehéres foltokkal, ovális alakú világosabb hátsó folttal, mely mintegy 75 cm hosszú és a közepe fehér. Farka kezdetleges. Külső átlagos méretei: hím: kb. 2 m hosszú, 160 mm-es farok, hátsó lába: 670 mm. Súlya a 300 kg-ot is elérheti (átlagosan 275 kg). A nőstények kisebbek, és általában agancs nélküliek. Régebben a gímszarvas télen síkvidéken, nyáron pedig nyíltabb, erdösebb v idéken élt. és évszakonként vándorolt egyik helyről a másikra. A gímszarvas többnyire minden évszakban nyájakban él, de tavasszal és nyáron az idősebb bikák magányosak, vagy hímekből álló csordákba tömörülnek. A párzási időszak kivételé- ösrénszarvas vei a nyájakat egy szarvastehén vezeti, amelyik a többieket az itatási, az élelmezési és egyéb helyre vezeti. Amikor napközben vagy éjszaka pihennek vagy legelnek, a *—— — nyájvezető egy másik szarvastehenet állít őrszemnek, hogy jelezze a közelgő veA gímszarvas lombrágó és legelő állat, amely nyáron füvekkel, sással, télen erdei növényekkel (bürök, szömörcetermés. fenyőfélék, juhar, hársfélék) táplálkozik. szélyt. Ezek az állatok agancsaikat rendszerint február 15. és április 15. között hullajtják el, s az új agancs azonnal növekedni kezd. amint a régi heg begyógyult. Az agancshullajtástól az augusztus végéig, szeptember elejéig tartó időszakban a gímszarvas új agancsokat növeszt, amelynek súlya eléri a 15-20 kg-ot. Az agancságak száma az idősebb bikáknál általában 6. nagyon gyakran 5, ritkábban 9. 109 .Medencedarab, Gyapjas orrszar\ú Tisza, késői jégkor