Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

II. Fejezet: A falvak átalakulási folyamatai és a mai magyar falufoldrajzi kutatások A XIX-XX. század nagy gazdasági-társadalmi folyamatainak nyomait törvényszerűen magukon viselik a települések, mivel a település színtere, kerete és eredménye a társadalmi átalakulásnak. A tudományos-technikai forradalom eredményeinek alkalmazása átalakította a gazdaságot. Mind több munkaerő szabadult fel a primer szektorban, ugyanakkor az ipar egyre több munkást kívánt. Ez a folyamat a népesség mind nagyobb térbeli koncentrálódását vonta maga után, s megindult a városok növekedése. (ENYEDI GY. 1983.) A XX. század átalakulási folyamatai közül az egyik legnagyobb hatással az urbanizáció bírt. Természetszerűleg ezidőtájt a településföldrajzi kutatások középpontjában is a globális folyamatként megjelenő urbanizáció állt. Az urbanizáció egyfelől a városok népesség-gyarapodását hozta. A városok növekvő népessége legtöbbször a falvak népességfogy ásából táplálkozott. A jobb életkörülmények lehetősége, a kedvezőbb munkalehetőségek mind több - korábban falvakban élő - embert vonzott a dinamikusan növekvő városokba. Törvényszerű, hogy egyes rurális térségek jelentős népességcsökkenést datáltak. A városba települők legtöbbször foglalkozást is váltottak. A korábban az agráriumban tevékenykedők iparban vagy a tercier szektorban vállaltak munkát. A városok munkaerő-igénye nem egyszer olyan mértékű volt, hogy meg a környező településeken lakók is a városba jártak dolgozni, napi, heti vagy havi rendszerességgel ingáztak. Az urbanizáció lezajlása után azonban az érdeklődés középpontjába fokozatosan a falusi (rurális) térségek kerületek. Történt ez egyrészt azért, 6