Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

mert jelentősen átalakult a falvak társadalma, gazdasága, új falusi funkciók jelentek meg. Másrészt az európai államok területének nagy része (gyakran 50-80%-a) rurális térség, melyek alapos kutatása, megismerése kulcskérdéssé vált. Fokozatosan megerősödött a földrajztudományon belül a faluföldrajz. A faluföldrajzi kutatások fő kérdése és problémája is egyben annak meghatározása, hogy mi is a falu. A falusi tér meghatározására gyakran a település méretéből indulnak ki. Eszerint a falu az átlagosnál kisebb település. Ebből fakadóan a falvak műszaki-fizikai struktúrája könnyen és egyszerűen átlátható. Általánosan elterjedt nézet szerint a falvak gazdaságában meghatározó az agrárium. Ez ma már könnyen beláthatóan túlhaladott szemlélet, hiszen a falvak népességének foglalkozási megoszlását tekintve, hogy egyre több falu lakói a tercier (és a kvaterner) szektorban dolgoznak. A falvak területhasznosítási szerkezetében viszont megmaradt az agrárdominancia. Ezt fenn is kell tartani, mert nélkülözhetetlen eleme a fenntarthatóságra törekvő vidékfejlesztésnek. Társadalmi-közösségi aspektusból vizsgálva a falvak társadalma konzervatív, zárt és tradíciókra épül, melyben sok a helyi szokás és az előítélet. Az Európai Unió országainak vidékfejlesztési politikája a sokszor érintetlen, tradicionális falusi közösségek megőrzését célozza meg. A XX. század végén Európaban reneszánszukat élik a falvak. A túlhajszolt városi életmód, a zsúfolt városok és a környezeti ártalmak miatt mind több ember menekül a városbol valamilyen csendes, nyugodt helyre. Mindezt megtalálhatják a falvakban, s a falusi életforma is újra vonzóvá vált. A korábban elnéptelenedő falvak új funkciót kaptak. Sok városi család ősei falusi házát örökölvén azt második otthonává alakította, de emellett a faluhoz nem kötődő városiak is szép számmal vásárolják meg a falvak elhagyott lakóházait. Sajátos ellentét alakul ki az "újonnan érkezettek" és a falvak őslakosai között. Míg az előbbiek a fogyasztói társadalomból kiábrándulva a rurális jelleget konzerválni akarják, az utóbbiak ezzel éppen ellentétben tudatosan fejleszteni kívánják a falut. Ezekkel párhuzamosan és a fentiekből következően átalakult a falusi 7