Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

2.: A vizsgált terület lehatárolása Az Alföld szívében, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén, a Tisza és a Hármas-Körös folyók által közrefogott kistájat nevezzük Tiszazugnak. Határait nyugaton és délen az Alföld arculatát meghatározó két folyó, a Tisza és a Hármas-Körös jelöli ki, északon és keleten pedig a Szolnoki-Túri sík néhány méterrel magasabban fekvő térszínei határolják. A természetes határok, a Tisza és a Körös igen élesen elválasztják a Tiszazugot a környezetétől. Ha nagyon szorosan értelmezzük a természeti határokat, akkor a kistérség meghatározó, karakteres települései, Kunszentmárton és Öcsöd és Mesterszállás sem tartozik a térséghez. Lakosaik fellelhető identitása azonban egyértelműen oda kapcsolja őket. Az 1920-as években lezajlott "arzénes per" sajátos folyamatot indított el. A perben érintett községek lakói igyekeztek megszabadulni a történet béklyóitól. Meg akarták mutatni, hogy nem ez az ő igazi jellemzőjük. Ez sajátos identitást adott az ott élőknek, sőt a folyamat tovagyűrűzött, és a korábban oda nem tartozó falvak (Öcsöd, Mesterszállás) lakói is tiszazuginak vallják magukat. (SZABÓ I - SZABÓ L. 1986.). Bar Tiszazug természetes határai nem esnek egybe a vizsgált kistérség határaival, munkámban a továbbiakban a tágabban értelmezett Tiszazugfogalmat használom. A KSH statisztikai alapú kistérségi besorolása alapján 14 település (Cibakháza, Cserkeszőlő, Csépa, Kunszentmárton, Mesterszállás, Mezőhék, Nagyrév, Öcsöd, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakúrt, Tiszasas, Tiszaug) tartozik a Tiszazughoz. Vizsgálataimat erre a 14 településre vonatkozóan végeztem el. (1. térkép) 5