Gulyás Péter: A Tiszazug vidékfejlesztési perspektívái (2000) / 0842-2004

III. Fejezet A vidék-és kistérségfeilesztés az Európai Unióban és hazánkban 1.: A vidékfejlesztés és a vidékiség értelmezése 1.1.: A vidéki területek meghatározása A vidékfejlesztés értelmezése előtt szükségszerű tisztázni a vidéki területek fogalmát. Az Európai Unióban a vidéki területek meghatározását nemzeti feladatnak tekintik. Léteznek közösségi szintű ajánlások a vidék fogalmának tisztázására, de kihangsúlyozzák, hogy a nemzeti sajátosságokat mindenképpen érvényesíteni kell a lehatárolásnál. A vidéki területek meghatározására az OECD dolgozott ki ajánlást. Ez a települések népsűrűségét tekinti differenciáló tényezőnek. Az ajánlás szerint, ha egy település népsűrűsége 150 fő/km

2 alatti, akkor az vidékinek tekinthető. Ez alapján három kategóriát állítottak fel: • alapvetően vidéki területek, ahol a lakosság több mint fele 150 fő/km

2 alatti népsűrűségű területen él • jellemzően vidéki az a térség, ahol a vidékinek tekintett településeken él a lakosság 15-50 %-a. • alapvetően városias területek, ahol a vidéki településeken élő népesség aránya 15 %-nál kevesebb. A hazai kutatók között jelentős véleménykülönbségek mutatkoztak abban a tekintetben, hogy mely szempontokat vegyék figyelembe a vidéki területek definiálásakor. A Kovács Teréz vitaindító tanulmányában a hazai sajátosságok figyelembe 11