Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

- 31 szerese, háromszorosa a felső szintinek. Uz a bemosódás, illetve a rétiesedő talaj dinamika következménye. A szemcseösszetételi görbéket összevetve szembetűnően kicsi a durvább homokfrakció aránya. A legnagyobb frakcióhatárok a uuna-^isza közi mintákban észlelhetők /lo, 17, 18 minták/. A legdrvább frakciókat tartalmazó m'.nta Lakitelek környékéről származik /17, 18 minták/. Ez az anyag a Duna hordalékából szél által kifűtt futóhomokból való. A szemcseösszetételi görbék alapján jól osztályozott a minta, amit a görbék meredekebb futása szemléltet. A homokfrakció aránya kiemelkedő, az iszapfrakció már elenyésző. Nagy még /bo%-os/ a homok jelentkezése a Csongrád környéki lo-es mintában is, d itt a domináns szemnagyság osak o,l-o,2 mm között mozog, az előbbieknél ez a frakció eléri a 2 mm-es ozemcseátmérőjű nagyságot is. A minták zömében kvarc és kalcit szemcsékből állnak. A tiszazugi minták szemcseösszetétel alapján a finomabb frakciótartományba tartoznak. Általánosságban az a következtetés vonható le, ha területünkön nyugatról keletre haladunk, egyre kisebb lesz a homok frakció, százalékos részesedése /17%-ról csökken 2%-ra/ és közben a finomabb szemcsék jelennek meg a mintában.. Más irányú változások a 7-es mintában figyelhetők meg. A Körös bal partjáról származó anyagban a homokfrakció előfordulása