Tasi Csilla: A Tiszazug környékének talajföldrajzi vizsgálata (1987) / 0841-2003

1 - 32 42%-os. Mivel a iolyó által szállított anyag elég durva, ezért az általa épített árterek felszíni üledékei is magasabb frakciótartományba tartoznak. A homokszemcsék o,5o,l mm között változnak, a homokliszt frakció alatta marad az 5oy&-nak, s az agyag is csak kis, 5%-kai van jelen. Az osztályozottság mértékét az U= dg/d-^ hányados értékével fejezhetjük ki, ahol d£ az a szemcseátmérő, amelynél 6O%, dj| az a szemcseátmérő, amelynél lo súlyáé a finomabb anyag. Minél nagyobb az U, annál jobban osztályozott a talaj, s a szemcseösszetételi görbéje is annál meredekebb. A rajzolt görbék lefutása általában meredek. Azoknál a mintáknál, amelyeknél jelentősebb agyagfrakció tapasztalható, a rajzolt görbe elnyúlt alakú, az anyag kevésbé osztályozott. 2» A tala^ok^víztartalma

A^H-visz^ A pH-viszonyok és a kalciumtartalom a növénytermesztés számára nyújtanak fontos információt. /A vizsgálatok eredményét a szemcseösszetételi görbék mellett tüntettem fel./ A talajok víztartalma változatos értékeket mutat, 5-2o% között változik. Az alsóbb szintben általában magasabb, mint a felszínközeli rétegekben. A felszínen az átlagos víztartalom 12%, 4o cm mélyen átlagosan 2o%, ami a kapilláris vízutánpótlásnak tulajdonítható. A talajnedvesség befolyásolja a talaj élet, a bakteriális tevékenység inten-