Bélteky Tibor: Dr. Tardos János (1907–1963) (2003) / 828-2003
„Széles látókörű, nagy műveltségű, jó humorú ember volt. Szerette az értelmes emberek társaságát, kitűnő emlékező képessége volt. Ahogy emlékszem rá, tanítványait az órán is partnernek tekintette annak ellenére, hogy »könyörtelen« logikája lehengerlőén hatott ránk. Nagyon tiszteltük”. (Részlet Tardos Géza unokaöccs, pápai tanítvány 1996. január 9-én kelt leveléből) Р1ВЦ|В|В) BÍB|qB}>|9|lU9 ZB U9qA|9lUB ‘gfqiuopjnde in шп|гвиш!0 Azoouíbh uBApjOjBZSjj. Nemcsak matematika szakkörön, hanem kirándulásokon, és hetenként kétszer reggel hattól a tanítás kezdetéig rendszeresen foglalkozott néhányunkkal. (Természetesen ellenszolgáltatás nélkül.) Matematika (főleg geometria), latin és ókori történelem volt a téma. Három éven keresztül folyt ez. Nemcsak az egyetemi felvételin, hanem az életben is sok hasznát vettem. (Dr. Német Gábor (1961) tanítványi visszaemlékezése.) (További visszaemlékezések olvashatók a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium jubileumi évkönyvében (1947-1997): (40, 59-60, 167,173-176, 202, 215, 222. oldalakon.)) Hamar beilleszkedett közénk. Remekül magyarázott, igen jó, csak kissé ideges tanár volt. Róla mondta az egyik tanítványa évtizedekkel később: „Mindent világosan meg lehetett érteni, csak oda kellett figyelni... Szokása volt úgy rágyújtani, hogy az elhasznált gyufaszálat visszatette a dobozba, s telente ezekkel gyújtott be a kályhájába. Remek történeteket beszélt vadászatokról, a szerzetesi életről, fogadásokról, az országos hírű pannonhalmi bencés gimnáziumról, Horthy vadászatairól, híres pontosságáról, a nyúli templom Dorffmeisterfreskóiról... Rendkívül szellemes, jó társalgó volt, csak az ordenáréságokat nem bírta.” (Dr. Varga Lajos: Emlékeim a tiszaföldvári tanárkoromból 1956-ig. (Jubileumi évkönyv, 164. oldal.)) „Kiváló matematikus, aki (1951 őszén kezd a földvári gimnáziumban) nehezen tudja megszokni a falusi iskolát. Előző élet- és munkakörülményeinek (bencés szerzetes volt Pannonhalmán) megváltozása nehezíti a beilleszkedését a társadalomba és benne az új, múlt nélküli iskola életébe is. Konfliktusát próbálta feloldani. 1959-ben »közös megegyezéssel«, de nem önszántából, általános iskolába helyezték.” (Részlet dr. Tyihák Ernő (1952) a kémiatudomány doktora: A gimnázium az 1950-es évek első felében c. írásából (Jubileumi évkönyv, 40. oldal.)) A mi osztályunkat csak harmadikban vette át Tardos Tanár Úr, de már hamarabb is találkoztunk Vele, amikor biológia, kémia, latin vagy német órát helyettesített nálunk szakszerűen. Ilyenkor gyorsan felmérte, hogy hol tartunk az anyagban, megnézte a könyvben, hogy mi következik, és ettől kezdve úgy tartotta az órát, mintha mindig ő tanította volna nekünk az illető tárgyat. Ezek után azt gondoltuk, hogy a „valódi” szakját, a matematikát még inkább ilyen rögtönözve fogja tanítani. Tévedtünk. Részletes óravázlattal percre kidolgozott időbeosztással készült az óráira, és menet közben rendszeresen ellenőrizte magát. Miután megismerte az osztály tájékozatlanságát az első két év anyagában, mindig tervezett néhány percet a továbbhaladáshoz feltétlen szükséges régebbi ismeretek áttekintésére. Ezzel sikerült elérnie, hogy az év végére utolértük magunkat, én pedig úgy megszerettem a matematikát, hogy végül matematika-fizika szakos tanár lettem. A Tanár Úr példája egy életre szóló útmutatás lett pedagógus pályám során. (Szalai József (1957), Budapest, 2003.09.19.) UOJBAPIPJEZSIJ. ‘|ЕЩОрОЭ1 S9J9LU ‘JO>j>|EZS ВЩВШЭ1ЕД1 ede>| uo^Bip !Ш|ВциоииВс| „A Sorbonne legjobb egyetemi nívóján” tartották meg előadásaikat a tanárok. Nem sulykoltak belénk egy világnézetet sem, hanem a kritikusan gondolkodó, önálló embert fejlesztették bennünk. (Csizmadia Zoltán pápai tanítvány, az egyházi iskolák államosítás előtti utolsó évfolyamából. (Magyar Nemzet 1998. június 13. Lőcsei Gabriella: Volt egyszer egy osztály...) B|0>jS! JBA6BUI S9A9 J9Z9 ZB - бЩВбу jlUjBqUOUUBcj Magyarosítás előtti nevével (Fillinger Vida) szerepel a Középiskolai Matematikai Lapokban, Kiváló feladatmegoldó. Volt olyan feladat, amelyet rajta és Hajós Györgyön kívül senki sem tudott megoldani. Részlet a KÖMAL-ból:..jeleztük, hogy közölni fogjuk Fillinger Vida és Hajós György megoldását.... Arany Dániel igazgató úr, a KOMAL alapítója vállalkozott arra, hogy a 2-2 oldalnyi megoldást a nevezett megoldásoknak az alapjául szolgáló gondolatok megtartásával egyszerűbb alakba öntse, hogy szélesebb körökben is érthetővé tegye.” Ebben a csiszolt változatban láthatók a KÖMAL 1928. májusi szám 257. oldalán. (Hajós György a múlt század egyik legsikeresebb, nemzetközileg elismert magyar geométere lett. Több évtizeden át volt az ELTE tanszékvezető professzora.) Caúfajcb.;<л ''///, Амт,', „Legendák lengik körül alakját. 1950-es évekbeli legendák, amelyek olykor jellemzőbbek rá, mint a valóság" - kezdte megemlékezését Tamási József plébános a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnázium fennállásának 50. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten. S íme két változat például a kengyeli kimenekítéséről szóló verziók közül. Egyik: „Volt a megyében egy matematika szakfelügyelő, aki fel tudta mérni Tanár Úr nagyságát, s bement a megye művelődési osztályára, és saját egzisztenciáját veszélyeztetve azt mondta: »Ha nem helyezitek át Tardos Jánost Kengyelről a kunszenti gimnáziumba, ahol éppen matematikatanárt keresnek, akkor lemondok a szakfelügyelőségről.« S mivel méltó utódot nem tudtak volna állítani, a kívánságot teljesítették.” Másik: „...1962. évben kis enyhülés következett be, ennek lett a következménye, hogy a megyei művelődésügy személyzeti főelőadója Molnár János lett, akit Földvárról ismertem. A kunszentmártoni gimnáziumban szükség volt matematikatanárra, ezért személyesen jártam el Tanár Úr érdekében, amint tudjuk, eredményesen”. Neve: Fillinger János, Fillinger Vida, Tardos János, Tardos Vida, Tardos János Vida, Tardos János Károly Vida Születési helye és dátuma: Szepesbéla (Felvidék), 1907. febr. 5. Anyja: Hoszpotzky Katalin Apja: Fillinger János pénzügyőri szemlész; 1919-ben, amikor Rimaszombat a csehszlovák állam területébe került, akkor mint szlovákul nem tudó állampolgárt kiutasították. Elemi iskolái: Késmárk, Szentgotthárd Középiskolái (gimn.): Rimaszombat (1919), Csepreg; kőszegi, pápai, pannonhalmi Szent Benedek rendi gimnázium. Felsőfokú tanulmányai: Hittudományi és Tanárképző Főiskola, Pannonhalma, 1926-1931 Budapesti Tudományegyetem (vendéghallgató), 1932 Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar, 1938-1942 Végzettsége: matematika-fizika szakos tanár, teológus, erdőmérnök Doktori oklevelének száma 2361-1933/34 (Debrecen) Fő tárgya: matematika (differenciál- és projektív geometria) Két melléktárgya: ábrázoló geometria és matematikai csillagászati földrajz Tanári szolgálati helyei: győri (1931-32) és budapesti bencés gimnázium (1932/33), Hittudományi és Tanárképző Főiskola (1933-38), Pannonhalma főiskolai tanár (1933-1938), pápai bencés gimnázium (1946-1948 jún. 16-ig, az iskola államosításáig), Tiszaföldvár (1951-59), Kengyel Általános Iskola (1959-1961), Kunszentmárton József Attila Gimnázium (1962-63). Egyéb szolgálati tevékenységei:- Pannonhalmi Apátság erdészetének vezetője (1942-45), az erdők államosításáig- jószágigazgató a Bakonybéli Apátság 100 holdas gazdaságában (1945-1946)- lelkész (1948-1951) Vác, Kiskunfélegyháza Önképzési tanrendje 1955-ben. Tanult kisdiák korától a halált okozó második szívinfarktusig. „IN LABORE QUIES...” DR. TARDOS JÁNOS 1907-1963 A hányatott sorsú, egykori pannonhalmi főiskolai tanár, a kiváló pedagógus iskolánkban - a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban - tanított matematikát, fizikát, ábrázoló geometriát az 1951 és 1959 közötti nehéz időkben. Tiszaföldvár, 2003.11. 01 2003. február 1-én a Tiszaföldvári Diákok Baráti Köre vezetésének egyetértésével Tardos-emlékbizottság alakult azzal a céllal, hogy nagyra becsült tanárunk tiszteletére - halálának 40. évfordulóján - emléktáblát avassunk a tiszaföldvári Hajnóczy József Gimnáziumban, ahol közel egy évtizeden át tanította, nevelte Tiszazug tájékának lányait, fiait. Látva élete dokumentumait, és tanítványaira, valamint kollégáira gyakorolt hatását, megerősödött bennünk, hogy a táblaavatás halaszthatatlan kötelességünk, mert a tanítás tálentumával végzett munkája, tiszta életének példája örök tanulságul szolgálhat iskolánk mindenkori ifjúságának. Tardos-emlékbizottság tagjai: Dr. Megyesi László, Dr. Molnár István, Nagy Áronné Szlama Éva (TDBK) elnöke, Nagy Imréné Szutor Mária, Szalai József, Szlankó István
