Berczi Ildikó: Lakóhelyem környezetében előforduló talajok jellemzése (Tiszaföldvár, 1959) / 0805-2002

6 Ha a talajvíz fölötti kapilláris sáv (kb. 1 méter) a felszínhez közel kerül, a felszíni párolgás és növényzet vizet von el ebből a rétegből. A víz pótlásakor újabb víztömegek emelkednek fel, s emiatt a felszínhez közel, vagy esetleg a felszínen a jól oldható Na-sók (konyhasó, szóda) felhalmozódnak, majd kiválnak, kivirágzanak. Ebben az esetben tehát ugyanaz a folyamat játszódik le mint a közbeeső száraz réteg esetében, csak fordított irányba. Ezt a káros folyamatot azzal is előidézhetjük, ha az öntözések alkalmával nem vigyázunk arra, hogy a talaj vízszintje ne emelkedjék olyan mértékben, hogy a felszín elszikesedése lenne a következménye. (Túlzottan nagy vízadagokkal való öntözés, nem a növény és a talaj igényeinek megfelelően történik.) Pl.: Az Alföld vízrendezése révén, lápok lecsapolásával, folyók szabályozásával nagy területek kerültek szárazra, a talaj vízszintje lecsökkent, lesüllyedt. Száraz viszonyok között nagyrészt mezőségi füves vegetáció alatt láptalaj, - réti talaj - réti csernozjom, - csernozjom irányába fejlődtek a hidromorf talajok, vagyis sztyeppesedtek. A szikesek kivételével a talajok termékenysége is fokozódott. A szikesek sziktelenedése csak akkor következhet be a talajvízszint süllyedésével, ha a szikesek altalaja vízáteresztő és lehetőség van a Na-sók lemosódására. Ahol azonban a vizet át nem eresztő rétegek a kilúgozást megakadályozzák, nem következik be javulás. Az Alföldre jellemző, hogy 85-88 m-rel a tengerszintje fölötti területen szurkos réti talaj, 8891 m között szikes, 91-94 m között csernozjom, 94-101 m között futóhomok található. 5. A talajok korának szerepe a kialakulásban A talaj mint állandóan változó természeti képződmény nem szűnik meg fejlődni, míg a talaj jellegét, a termékenységét el nem veszti. Egyik talajtípusból egy másik keletkezhet, de nem mondhatjuk ki egyik talajtípusra sem, hogy az a talaj fejlődési folyamat végállapota, mert, ahogy az erdőtalaj átalakulhat réti, a táptalaj mezőségi talajjá, ugyanúgy lehet a szikes talajból mezőségi, majd erdőtalaj. Emberi tevékenység hatása a talajok kialakulására, állapotára Rendszeres mezőgazdasági művelés többnyire nem változtatja meg a talaj eredeti típusát. Vízrendezés, lecsapolás, öntözés, talajjavítás azonban már mélyreható változásokat okozhat. Meszesedés hatására pl : javított szikes talaj réti talajjá alakulhat, vagy erősen savanyú erdőtalaj semleges talajjá, láptalaj vízrendezés hatására réti talajjá.