Gálik András: A Homoki Gyógypedagógiai Intézmény fél évszázada (Tiszaföldvár) / 0767-2002

Y . - ?oo? Tiszaföldvár-Homok Beniczky-kúria helyeztek el. A jobb oldali oldalhomlokzat jobb szélén egyemeletes rizalit lép ki a fal síkjából, amelyet - csúcsán és szélein vasdísszel ellátott - háromszögoromzat zár le. A hátsó homlokzat a földszinten V+A+5+1 nyílásritmusú, a bal oldali egyemeletes oldalrizalit emeleti része V+l osztású. A jobb oldalon is jelzésszerű rizalit lép ki a fal síkjából. Belsejében a nagyteremben egykor kandalló állt, a helyiségek stukkódíszítése több helyen ma is látható. A kúria hátsó traktusa alatt pince húzódik. Az épületet palatető fedi. A birtokon eredményes állattenyésztés és növénytermesztés folyt, a vármegyei gazdasági kiállításokon Gött Zoltán több ízben nyert érmet vagy oklevelet lovaival és gabonájával. A földbirtokos a gazdálkodás mellett numizmatikával is foglalkozott, a kúriában külön „éremszobát" rendezett be, de egy vadászfegyver-gyűjtemény is volt az épületben. 1935-ben már Gött Zoltánnét említették a 817 katasztrális holdas tiszaföldvári és a 33 katasztrális holdas nagyrévi birtok tulajdonosaként. Az államosítás után az 1948-49-ben megalakult Petőfi Termelőszövetkezet irodáit helyezték el a kúriában, a majorban pedig a gazdasági központot alakították ki. (Érdekesség, hogy a Gött-birtok utolsó intézője, Sinka István lett a tsz első elnöke.) Amikor a Petőfi Tsz egyesült a Lenin Tsz-szel, a leromlott állapotú kúriát felújították. A helyreállítás után reprezentációs célokat szolgált az épület, szálláshelyként és kultúrházként hasznosították, valamint egy vadásztrófea-kiállítást is kialakítottak itt. (A helyi hagyomány szerint Kádár János és Losonczi Pál is vadászott Kunhalomban.) 1999-ben magántulajdonba került az épület, napjainkban lakóház céljára szolgál. A kúria parkja máig fennmaradt, a Gött család - a tsz által emelt - síremléke is látható benne. Az 1950-es évek elején több cselédházat és istállót lebontottak, a régi magtár viszont ma is áll. Aranyhegy út 1-3. A homoki birtok 1866 után került a beniczei és micsinyei Beniczky család tulajdonába, korábban - az ezen a környéken 1861 és 1866 között elkészült n. katonai felmérés tanúsága szerint - az aszódi báró Podmaniczky család majorja állt a területen. Az 1883as ül. katonai felmérés már feltüntette a téglalap alaprajzú Beniczky-kúriát is, 1893-ban Beniczky Gézal875 katasztrális holdnyi földterülettel rendelkezett itt. A beniczei és micsinyei Beniczky família Turóc vármegyei eredetű volt, első ismert őse, Imre 1235-ben kapott adományt IV. Béla királytól Pribóc falura, majd az uralkodó 1269-ben Beneföldét (Benicet) is Imre fiainak, Mártonnak, Benének és Tamásnak adományozta. A família 1562-ben I. Ferdinánd királytól kapott címereslevelet Beniczky Miklós znióvári várnagy és gyermekei személyében. (A Beniczky család egyes ágainak - többek között - Martonvásáron, Bócsán, Tázláron, Cinkotán, Domonyban és Zsámbokon volt kastélya, kúriája.) Beniczky Géza cs. és kir. kamarás és felesége sokat tettek Homok fejlődéséért, anyagi támogatásukkal épült meg a vasúti megálló, a posta és az elemi iskola. A Beniczky házaspár 1908-ban fiának, Beniczky Istvánnak engedte át a homoki birtokot és a kúriát, amikor az házasságot kötött waldecki és pyrmonti Waldeck Valéria grófnővel. Az ifjú pár 1909-ben világ körüli nászútra ment, Szingapúr kikötője előtt azonban zátonyra futott a hajójuk. Mivel mind a férj, mind a feleség kiváló sportember volt, a vízbe vetet89