Gálik András: A Homoki Gyógypedagógiai Intézmény fél évszázada (Tiszaföldvár) / 0767-2002

ték magukat, hogy kiússzanak a közeli partra. Nem tudták viszont, hogy az öbölben rengeteg cápa van, így végül a hajó minden utasa megmenekült, csak az ifjú pár veszett oda. (A fiatal pár tragédiájára a tiszaroffi és a tiszaföldvári templomokban ma is márványtábla emlékeztet.) Mivel Beniczky Gézának és feleségének, zsadányi és törökszentmiklósi gróf Almásy Máriának Beniczky István halála után nem maradt fiú örököse, a házaspár a homoki kúriát és a környékén elterülő 30 katasztrális holdnyi földterületet 1912-ben egy akkor létrehozott alapítványnak engedte át. (A Beniczky házaspár lányának, verőczei gróf Pejácsevich Márkné Beniczky Máriának 1935-ben még volt egy 834 katasztrális holdas birtokteste Tiszaföldváron; ő örökölte szülei cinkotai és zsámboki kastélyait is.) Az alapítványt kezdetben a Fehérkereszt Gyermekszanatórium kezelte, amely 1918-ban meg is kezdte a szellemi fogyatékosokat oktató intézet beköltöztetését a kúriába, ez az intézmény azonban az I. világháború miatt csak két évig működött. Az 1920-as évek elején az Országos Gyermekvédő Liga kezelte az alapítványt, majd 1923-ban - a Katolikus Patronázs közreműködésével - a Sopron vármegyei Lorettomból elmenekülő „keresztény iskolatestvéreknek" (Congregatio Scholarum Christianum) engedték át az épületet; a rend árva, hadiárva és menhelyi gyermekek számára fiúotthont rendezett be a kúriában. A keresztény iskolatestvérek rendjét 1680-ban Reimsben alapította meg De La Salle Szent János, aki Tiszaföldvár-Homok Kovács-kúria Döbrei J. út 147. A Kovács család üzleti vállalkozásai révén szerzett jelentős vagyont a XX. század első negyedében. Kovács Sándor szabómester fiai közül Kovács Károly már tizenéves korában borral kezdett kereskedni, majd a Kincsem-hegyen kisebb, ám igen jól gondozott szőlőültetvényt hozott létre testvéreivel. A Kolemondott kanonoki méltóságáról, családi örökségét szétosztotta a szegények között, és 12 tanítványával állhatatossági és engedelmességi fogadalmat tett. A tanítórend főként szegény gyerekek nevelésével és oktatásával foglalkozott. 1924-ben Homokon megnyitották a rend első magyar nyelvű noviciátusát is. A „Beniczky Fiúotthon" lakói elemi, polgári és ipari iskolai képzésben vettek részt, 1929-ben új, emeletes iskolaszárnyat is építettek a kúria mellett. 1929 és 1934 között az intézet tanára volt Bányai Kornél költő, akinek 1922 és 1934 között 57 költeménye jelent meg a Nyugatban. Bányai az intézet házinyomdájában készíttette el harmadik, „Közelebb a földhöz" című verseskötetét. Az intézet szinte teljesen önellátó volt, a bentlakók 200 katasztrális holdnyi bérelt földterületen és két tanyán intenzív gazdálkodást folytattak az iskolatestvérek vezetésével. 1950-ben államosították az intézményt, amely akkor a Beniczky Fiúotthon helyett az Állami Gyógypedagógiai Nevelőintézet nevet vette fel. 1966 körül átépítették a kúriát, díszeit leverték, tornyainak tetejét pedig lebontották. 1992. szeptember l-jén a JászNagykun-Szolnok Megyei Altalános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon nevet vette fel az intézmény. A kúria előtt a Beniczky család emlékműve áll. • A kúria napjainkban szabadon álló, hosszan elnyúló, teljesen átalakított, díszítőelemeitől megfosztott, új nyílászárókkal és bővítinényekkel ellátott épület. A kúria egykor téglalap alaprajzú volt, homlokzatait sávozás díszítette, amely a szegmensíves záródású nyílászárók felett sugárirányúvá módosult. A főhomlokzat elé két, a nyolcszög öt oldalából kiképzett torony lép ki ma is, közülük a bal oldali emeletes torony egykor gerendavázas díszítésű volt. Régen a tornyok minden oldalán l-l szegmensíves záródású ablak nyílt, és a csúcsos sisakkal fedett tornyok között terasz húzódott. A hátsó homlokzaton egykor pilléreken nyugvó, mellvédes, üvegezett tornác futott végig, amelynek nyomai ma is láthatók. Az épületet napjainkban palatető fedi. 90