Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 35 gen helyekről jött lázítókat ártalmatlanná kell tenni. A postamesterek a gyanús egyének címére érkező, vagy egyébként is gyanús küldeményeket jelentsék . Az 1897-re vonatkozó alispáni jelentés szerint: "... az aratási munkaidő közeledtével nemcsak a tiszai alsójárásban, de csaknem az egész megyében az elszegődött aratók egymásután mondották fel az aratási szerződéseket..." /82/ A tiszaföldvári főszolgabíró jelentése is 1897-re vonatkozik: "...A szocialisztikus irányú mozgalom járásom területén 1897 márc. első felében kezdődött...néhány munkás...és a munkásokat (azaz aratómunkásokat) arra izgatták, hogy szervezkedjenek, a robotot töröljék el, az aratási szerződéseket ne tartsák be...A munkások a legtöbb községben, de különösen Tiszasason, Tiszakürtön, Cibakházán, Tiszaföldváron, Csépán, Kunszentmártonban, Vezsenyen, Nagyréven, Rákócziban (Rákóczifalván) el kezdtek titkon gyűléseket tartani...amikor az aratás elkövetkezett minden birtokos engedett. A sztrájk jellegű mozgalom tehát elérte azt az eredményt, hogy a munkások úgy a hányados kukoricánál, mint az aratásnál és cséplésnél felemeltettek, a robot vagyis az aratási szerződésben különféle előnyökért kikötött négyes napszám elengedtetett..." / 83 / (A bandagazda belátásától függően kaptak az aratók harmados kukoricát, dinnyeföldet, a behordásért kaptak valamennyi csekély összegű készpénzt. Az aratás és cséplés közötti időben, amikor éppen nem volt hordás, néhány nap ingyen nap-