Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 36 számot kellett az aratóknak teljesíteniük a birtokos,ill. az intéző által meghatározott helyen. /84/ ) A továbbiakban jelenti a főszolgabíró, hogy a megye a "békétlenkedésektől" sem volt mentes, ugyanis júniusban Cibakházán az odaérkezett hevesi munkásokat megtámadták, a amikor a főszolgabíró három cibakházit letartóztatott, 80-100 ember jelent meg a főszolgabíróság előtt Tiszaföldváron,hogy kiszabadítsa őket. A csendőrség mindenkit letartóztatott, és erősítésül egy század katonát kért. "Az 1897. évi aratósztrájkban a tiszaföldváriak is részt vettek és kiharcolták a kedvezőbb feltételeket." /85/ Ez az "Adatok Szolnok megye történetéből" II. kötetében olvasható. Ezzel szemben a sztrájkra készülő aratóbanda egyik tagja másként emlékezett az aratásra. A Podmaniczky-Vigyázó- birtok intézője nem adta meg a kért aratórészt. Mivel máshonnan is érkeztek sztrájkról hírek, az aratóbanda tagjai is összegyűltek az Ószöllői Olvasókörben ( "Öreg kör"). Elhatározták, hogy nem szerződnek az új feltételek szerint: megpróbálják a megegyezést, ha nem sikerül, bejelentik a sztrájkot. Baik intéző nem engedett, sztrájkra mégsem került sor. H. Kovács (Mihály?) az embereivel ugyanis felvállalta olcsóbban. / 86 / Vagyis nem születtek " kedvezőbb feltételek "! Az 1898. II.tc jan. 28-án szentesíti az ún." rabszolgatörvényt". A törvény kötelezővé tette a munkásigazolvány kiállítását, és csak a főjegyző által hitelesített szerződés alapján, ill. birtokában vállalhatott munkát a részesarató és