Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 34 24. Holicska István 48. K. Szabó József 25. Huszár Sándor 49. Tóth Gergely 26. Juhos József 50. K. Tóth István 27. Kalóz Ferenc 28. Katona János 29. Keresztes József / 81 / g/ Aratósztrájkok Tiszaföldváron Az 1890-es évek elején az alföldi agrármozgalmak nagymértékben megerősödtek. Befejeződtek a legfontosabb vasút- és közútépítések. A lassúbb ütemben folyó belvízrendezések és a kisebb építkezések pedig nem adtak elég munkalehetőséget. Hatalmas munkaerőtömeg szabadult fel, amely csak a mezőgazdaságban tudott elhelyezkedni. Ez viszont a napszámbérek csökkenését eredményezte. 1891 májusában Orosházán már véres összeütközés volt a karhatalom és a földmunkások között. 1893-ban látszólag csend volt, viszont, mint az alispán jelentette: " A kedvezőtlen aratási kilátások valószínűvé teszik, hogy az aratási szerződésekből kifolyólag gyakoribbak lesznek a vitás kérdések." Az 1894-es hódmezővásárhelyi zavargás megrémisztette a környező megyéket. Szolnok megye alispánja körlevélben intézkedett, hogy a népköröket, olvasóköröket, munkásköröket figyeljék. A lázító iratokat azonnal el kell kobozni, az ide-