Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 104 ­Az iskoláktól való nagy távolság, valamint télen és esős i­dőben a járhatatlanná váló utak akadályozták a teljes beis­kolázást. 5. Az iskolán kívüli művelődés, szórakozás lehetőségei tárgyalt időszakban a/ Az egyház jelentősége Az egyház fontos szerepet játszott a művelődésben, okta­tásban. A gyülekezeti élet központja a templom volt. 1590-ben már volt református egyháza a településnek, és az 1720-as újratelepüléskor is reformátusok költöztek be és vissza. Báró Podmaniczky János földbirtokos evangélikus volt, és az ellenreformációs törekvések ellenére hagyta, sőt se­gítette a reformátusok templomépítési törekvéseit. 1737-ben megépült az első, majd 1788-ban az új kőtemplom. Az ágostai evangélikus vallásúak 1860-ban építettek templomot, a római katolikusok 1894-ben. Az izraelita imaház, zsinagóga 1902-ben készült. (1938-ban 2 ref., 2 ev. 2 róm.kath., 1 izrA/volt.)/168/ Tiszaföldvár fejlődését jelentősen segítette, hogy a Podma­niczky birtokosok mellett a lelkészek között is sokan voltak képzett, és az új iránt fogékony gondolkodású emberek. Pl.öreg és ifj. Major Mihály, Vári Szabó Sámuel, Zoványi Jenő stb..

Next

/
Thumbnails
Contents