Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 105 Öreg Major Mihály kálvinista prédikátor előbb peregrinus diákként Utrecht egyetemén tanult,onnan hozva magával "Grotius, Spinoza szellemét"/169 / (Ifj.Major Mihályról a IV.3.a pontban bővebben írok a himlő elleni oltással kapcsolatban.) Vári Szabó Sámuel - aki 1845-ben került iszaföldvárra rendes lelkésznek - kissé meghökkentette szomszédságát, mivel beköltözése napján jól eltángálta a feleségét /170/, de rendkívül tevékeny ember volt. Ö maga gazdálkodott a gyülekezet földjén. Tapasztalatairól sorozatban írta a cikkeket a Pesti Hírlapba, a Falusi gazdába, a Magyar Hírlapba, a Magyar gazdába, a Losonczi Phoenixbe stb.. Eközben még takarékpénztárat is létesített. A római katholikus plébánosok közül pedig érdemes megemlíteni Gampel Béla nevét, aki annyira népszerű ember volt, hogy számos földvári lakost nyert meg a katolikus hit számára (katolizáltak)./171 / ( Annyira népszerű volt a - nótakedvelő - plébános, hogy 1938 februárjában a sírjánál,püspöki engedéllyel muzsikás banda játszotta el egyik kedvenc nótáját: "Fehér galamb száll a falu felett, Viszi az én bánatos lelkemet, Nem hall engem senki sóhajtani: Csak még egyszer szeressen valaki." ) / 124 /