Pete Ildikó: Tiszaföldvár helytörténete a helvét hitvallás elfogadásától… (Tiszaföldvár, 1995) / 0745-1999

- 98 A tanítói fizetések is rendezettek az országos fizetésekhez viszonyítva. A helyzet az 1800-as évek 2. felében azonban már nem volt ilyen jó. A fizetések nem emelkedtek a kellő mértékben. / 10.a.b. sz. melléklet / /158-159/ Főleg a praeceptor helyzete romlott. Pl. 1862-ben arról panaszkodott a praeceptor, hogy az ő tantermében tartja a rector a " maga bárányait". A növendékek létszáma is nő, nem ritka a 150-es létszámú osztály. A településnek ebben az időben volt egy leányiskolája és két fiúiskolája ( az egyik egyben faiskola is : az ágost. evangélikusokkal közös ). c/ Az 1868-1938 közötti időszak Az 1868.évi XXXVIIl.tc. kimondta, hogy " mindennemű népoktatási intézet közvetlenül a községi hatóság alatt áll". A hatalmat az általa választott iskolaszék által gyakorolja. A község feladatai: a tanköteles gyermekek iskolába járatása, községi iskolák felállítása, felszerelése,fenntartása. Minden olyan helyen előírta az iskola létesítését, ahol legalább 30 tanköteles gyermek volt. A népiskolai szervezet a 6-12 éves korban kötelező népiskolán kívül - az erre épülő - a tovább nem tanulók számára 15 éves korig kötelező ismétlő oktatásból; továbbá felső népiskolából és polgári iskolából, valamint tanítóképzőből állt. Ezek közül a felső népiskola és a polgári iskola a középiskolát végezni nem kívánó vagy nem képes tömegek számára