H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után (1964–1965) (1998) / 726-1998
- 4 területen maximális termelési értéket elérni. így a kopáros és futóhomokos területeken a hagyományos mezőgazdasági termeléssel minimális az értéktermelés, ugyanitt gyümölcsösökkel maximális értéktermelós érhető el. £1. a nyírségi homokon lo qu rósz termett egy kát. holdon, viszont 60-I00 qu alma, aminek az értéke húszszorosa a rozsnak. Mezőgazdaságunk szerkezetében, népgazdaságunk életében fontos szerepet játszik a gyümölcsök exportja. Mind az export, mind a belföldi fogyasd tás érdekében fontos a gyümölcstermelés minőségi és mennyiségi növelése. Ha hazai fogyasztásunk megkétszereződnék, akkor is jutna exportra, mivel csak a legjobb minőségű lo-15 ^-ot lehet külföldre szállítani /51; 69./.— Előnyben vagyunk sok európai gyümölcstermelő országgal szemben, mert Hazánkban sok gyümölcs hamarabb érik, korábban kerül a világpiacra, ami jelentős többletösszeget jelent népgazdaságunknak. Ezt a jelentkező többletösszeget a mezőgazdaság, a gyümölcstermelés gépesítésére fordíthatjuk, ami a további többlermeléshez, minőségjavuláshoz vezet. Hazánkban üzemforma szerint négy gyümölcstermelő tipus alakult ki /7 sz.mell}/. A mellékletben feltüntetett üzemformák közül feltétlenül ki kell emelni az árugyümölcsösöket, bár számuk viszonylag alacsony, de jelentőségük egyre növekszik és szocialista gyümölcstermelő nagyüzemek alappillérei. Az árugyümölcsösökben megvan minden feltétel ahhoz, hogy jót és sokat termeljünk olcsón, Itt lehet termeszteni azonos minőségű és mennyiségű egységes fajtákat --- amiket igényel a világpiac és amelyek szükségesek gyümölcskonzervgyáraink részére is. - - - Az árugyümölcsösök telepítési szempontjait a 6 sz.-u melléklet tartalmazza. A magyarországi aimatermesztés A magyarországi almatermesztés igen régi időkre nyúlik vissza, állandóan fejlődik, de ugrásszerű /minőségivé válás/ fejlődését az elmúlt 8-I2 év alatt crte el / 8.sz. melléklet;/. Hazánk területén igen sok jóizü, szép szinü, nemes ás értékes belső tulajdonságokkal rendelkező, emellett jól szállítható és tárolható, étkezésre és gazdasági célokra elsőrendű almafajta alakult ki. a módosító jellegű földrajzi fajbehatások keletről, majd délről és északról, végezetül a leghatékonyabban nyugatról érkeztek: igényesebb, finomabb zamatu fajok, viszont a többiek ellenállőbak. Hazánk almatermelésében és almafajtáiban Magyarország földrajzi helyzete tükröződik a maga dialektikus egységében /28, 128-53/. - - - Hazánk a Pöld egyik jelentős, — elsősorban télialma- -— exportőrje. Kb. 9»5 milliónyi alma állományunkból minden kát. holcra és minden főre 1-1 almafa jut.
