H. Nagy Eszter: Szőlő- és gyümölcstermelésünk fejlődése a felszabadulás után (1964–1965) (1998) / 726-1998

Evi termelésünk kb. 7-8oo ooo qu, amellyel igen előkelő helyet foglalunk el a Fold almatermesztő országai között /4 sz.mell;/. Még többet érnek és mutatnak az id. melléklet adatai» ha figyelembe vesszük» hogy a fel­­szabadulás éta mekkora a fejlődés I Téliáima termelésünk élenjárd Euró­pában. Szabolcs-Szatmár eredményei világszerte feltűnést keltettek és kel­tenek ma is.........A 60-I00 qu-ás télialma átlagot biztosan tartjuk. Hozzá­fűzhetjük» hogy álmákultúránk virágkora csak most kezdődik igazán. Pl. az 1953-56. évi nagy telepítések l96o-ra fordultak termőre. - - - igen ked­vező határú» hogy a Szovjetunió» a Német Demokratikus Köztársaság» Csehsz­lovákia és a nyugati országok a termés nagy részét átveszik, piaciehetősége ink nagyok és mindinkább növekvők. 1952 éta a fenti országokba almaexpor­tunk megötszöröződött. - - - még fontosabbak ezek az adatok, ha 1 qu első osztályú alma világpiaci árút ismerjük. Ez qu-kónt 15-22 dollár I További gazdaságföldrajzi vetületben szemlélve a kérdést, mondhatjuk, hogy a sza­bolcsi homokterületen az almatermesztés magas ártékhozammal jár, mig a hagyományos mezőgazdasági hasznosítással gyengébb eredményű, vagy óppett értéktelen. A télialma szabolcsi clairehozama 7-12 ezer forint kát. hol­danként szemben pl. a cukorrépával» amelynek hozama csak 25oo-3ooo.-Ft. /29i 61-62./. Tehát az almatermesztő területek devizahozama a cukorrépá­val szemben 3-4-szeres. Szatmár megyében a szántóterület 1,4 >-át elfogla­ló almáskertek valutában és forintban annyit jövedelmeznek, mint a 31 08 aránnyal részesülő kenyórgabonatermő terület. - - - A természeti föld­rajzi alapok adta lehetőségeket a legnagyobb mértékben ki lehet és ki is kell használni. Ennek a renaissauce-nak vagyunk most tevékeny részesei. Hazánk éghajlati adottságainak éppen az alma a legfőbb gyümölcse. Ezeken belül is sok kedvező vonás és különleges éghajlati elem /mikre- és mező­­klima/ alapozza meg télialmáink jé és elismert minőségét. - - - A télialma elterjedése meghatározott: földrajzi szélességek között mozog, termószfese sajátos éghajlat ot, éghajlati elemeket kiván /28, I30, /. Mindezek biztosítják a magyar télialmának a különböző magas értékeket, vitamintartalmat /9*sz.mell.; /.----- Almáink érési ideje is kedvező­en elhúzódik. Több fajtájuk megfelelő körülmények és kezelés mellett majd­nem az uj termésig tárolható. Télialmáink minősége még az igen szigorú svá, ci és amerikai szabványokat is kielégíti. Almafajtáink megoszlását Id. a 11. sz-u mellékleten I Világviszonylatban is különleges és jellegzetes természeti földrajzi vonásokkal rendelkező gyümölcstermelő tájunk, egyben legfontosabb almakör­zetünk a Nyírség, illetve Szaböles-Szatmár megye.- 5 -

Next

/
Thumbnails
Contents