Kunszentmárton iparára vonatkozó lapok (1998) / 722-723-1998

A kunszentmártoni iparosokra vonatkozó anyag

224

A tanácsi jegyzőkönyvek csak 1778-ban emlékeznek meg a céhekről.

/Tjk. IX.kötet 224.nap/ Azt is tartalmazzák Okörs József Írásai, hogy a privilégiumot már 1762-ban nyertük./

Később ezt a privilégiumot beszedték, cserélték. A múzeumban igy pélé dául 1819-ben junius 20-án Ferenc császár idejében. Ez a privilégium megtekinthető a múzeumban. Ez már 12 mesterségre szól.

Az első céhmester volt. l'emai György, atyamester Gergulits György, s szolgáló mester Bzüts Martony, céhkomiszarius Nemzetes Borbás József Ur. Élvezetes olvasmány a céhprivilégium minden sora, az "artikukusok" pedig a működési szabályzat paragrafusait tartalmazzák.

Az igények emelkedésével egyre jönnek az uj mesterek. 1801-ben rézműves lett. /Azóta is van, az Alföldön egyedül К unsz entm ár tómban van még, ez a mester mar nem Jauernik, hanem lakatos Mihály nevű.

Csak egyet-kettőt említhetünk megmá még, 1801-ben piktor, 1822-ban üveges, 1822-ben pék, 1877-ig 8 pék próbálkozik, de egy sem tud megtelepedni. A házi sütés megbuktatta őket./1824-ben könyvkötő, 1850- ben mézeskalács os/. A mézeskai ács сев а игл so ne id névre halgat. Az emberek emlékezete szerint tőle származtak a Mátrayak./ Ez a Markscheid lakásjogot is kért, de a szabadságharc alatti forradalmi magatartása miatt a kérését elutasították. Csongorodról jött, ahol egyik leszármazó ja téglagyárat is ér^it. Vállalkozó emberek voltek. Órás is jött 1869-ben./Tjk.különböző kötetei./

A céhek százados évfordulójáról már volt szó.

A céhbell fegyelem már 1866-ban felbomlóba volt. Az elavult a kornak meg nem felelő megkötő artikulusoknak már nem volt meg a kellő hat áss és a céh, mely valamikor haladást jelentő, ipart fejlesztő intézmény volt, egyre jobban haldoklott, a piacon a kontárok uralkodtak.

Az iparral, melyet űztek, ne csak a helyi szükségleteket látták el, hanem messze földre eljártak vásárolni, különösen a szűcsök