Kunszentmárton iparára vonatkozó lapok (1998) / 722-723-1998

A kunszentmártoni iparosokra vonatkozó anyag

225

tettek ki magukért* Nem csoda tehát, hogy a szűcsök ipara virágzott fel a felszabadulás üt an, de már korszerű formában a Pannónia Szörmekonfekoló gyár részlegével* Annak az idevaló települését is a régi szűcsök ivadékának köszönhetjük Jánki Kálmán és Papp Péter vegyészmérnök a Pannónia Szőrmegyár fejlesztési osztályának vezetője, és a helyi Pórt és tanácsi funkciónáriusok jól összehangzó munkájából született meg ez az üzem*

A céhrendszer fennálása Alatt sok eseményen esett át* Ez idő alatt

küiömböző luesueröégek, vagy egyedül /bzucs-céh/ vagy szövetkezve, például kovács-bognár céh /ennek történetét Cseuz Imre II* éves tanárhallgató szákdolgozatként irta meg./müködött egésszen 1872-ig* 1875-ban a céhek megszűntek, csendesen múltak ki, jegyzőkönyvet sem találunk róluk. Nem csoda, ha igy történt, mert már 1866-ban a céglegyének vándorolni sem mentek, mert arra semmi szükség nincs*/Cseuz Imre szakdolgozatának végén./

A megszűnéstől kezdve 1884-ig iparos osztály ügyéit a községek elöljárói, a rendezett tanácsú városok és szolgabirók látták a régi céfe f<

feladatokat modernebb formában. Nálunk 1387-ben alakultak meg az ipar testületek, melyek átvették a céhek szerepét, feladatát. Első elnök Huszár Antal, hosszú ifiéig működött, mint ipartestületi elnök a nagynevű kerámikusunk Bozsik Kálmán. Leghosszab ideig volt jegyző Kövesdi Károly, Összesen 22 évig* Más tisztviselője volt még az ipartestületnek az alelnöke*

Az ipartestület tehát elsőfokú hatósága az iparosok életének, együttműködött a társadalmi eggyesületünkkel, az iparoskőrrel. 1901-ben házat vettek a Kossuth Lajos utcában, bár az épület már kezdetben roskadozó volt, ezt azután lebontottak és helyében a mai Művelődési Központ épületét építették maguknak*

Ebben az épületben azután az ifjú nemzedék neveléséről is tudtak gond doskodni* Sok művelődési előadásnak, népművelő eload&snsk, báláknak