Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

sokat csinál, zivatar lesz. Ha a macska a házközepére fekszik a földre, mennydörgés lesz. Ma a fedeztetés után a kanca a ménre visszanéz, akkor méncsikó lesz, ha nem, ugy kanca. Ha a nőstény állat »nem indul meg,« akkor uj holdkor kőrisbogárport rozzsal, vagy menstruált vért búzaliszttel kell a nőstény állatnak beadni. Ezt legjobb, ha a gazdaasszony adja be az állatnak este, lehetőleg pénteken. A kotló alá csak »szakajtóbóU kell alárakni a tojásokat s a kollót rostával vagy szitával kell letakarni s arra a gazdaasszony ingét kell ráteriteni, mert akkor sok tyúk és kevés kakas lesz. A denevért agyon kell ütni s azt a kapura kell kifeszíteni, meri másképpeti valaki a házban meghal, de ha a kuvik bagoly kuvikol, akkor ha liem nyújt valaki a házban gyertyát, akkor is meghal valaki a házbna. A megellett tehénnel mindig meg kell itatni az azonnal kifejt tejét, mert másképpen elapad annak a teje örökre. Akkor nem döglik el a baromfi, ha a tyúkólban lókoponya van. Fiatal állatoknál a) hasmenés esetén törött timsót adnak kékköporral keverve, hogy az adott »szer« összehúzza a beleket. b) »Keliliányds«-Vor az istállót szinte Jégmentesen bezárják s gyermekies örömmel újságolják egymásnak, hogy »hála Istennek már jön belőle a kelevény a gülvéből.® Az ilyen beteg lónak — leg-~ több esetben csikóknak — a fejére abrakos tarisznyát húznak s abba forró búzát tesznek, arra pedig terpentin olajat öntenek s az istállóban szarudarabot vagy bundaszőrt égetnek, hogy köhögésre birják a beteget. Szerintük épugy, mint a kis gyermekekből, a csikóból is