Dr. Gonda Sándor: Babonák és kuruzslások a Tiszazugban / 0687-1998

z) „Veszettség" az szerinlük ugy keletkezik, hogy a kulya nem kap vizef, vagy hí nem tud párosodni, akkor a »megsűrűsödött vér« elönti az agyvelőt s a kulya ezáltal „megromlik". A betegség „gyógyítható", amit ezen a vidéken jól ismert, volt hires „herélő ember" „Veszett Nagy Sándor" végzett, az öregek szerint, nagyon jó eredménnyel. Még azt is megmondotta, hogy melyik kulya fog hozzá Jiét nap níulva elmenni", mert őtet minden „megveszett eb" felkeresi s azok neki „de csak neki" engedelmeskedtek is. x) A „taknyos ló" romlott szénától, vagy poros, posványos fülől kapja el a betegséget, de emberre, vagy más állatra, szerinlük nem ragad el. Vannak kivételek, amkor megrothadt „visszamaradt kehhányás" az okozója a betegségnek, szerintük. u) „Mételyes marha" bőrét a „rozsféreg" furkálja ki, ha „lótrágya" kerül a „marhaeledelhez", tapasztalaink szerint. cs) ,,Sertésvészes" disznót legjobb bemeszelni s ha a torka tüzes, ecetes sárgafölddel azt be kell dörzsölni. cz) Ha a torok „bedjgad" akkor ,,torokgyíkja" is van a disznónak, ilyenkor foghagymakoszort kell a sertés nyakába kötni, ugy hogy a torokrészhez essen hét darab „kigyóhagyma". gy) „Szent Antal tüzénél" legjobb, ha az ólban parázson füzfabarkát égetnek el vaslapáloti. Különböző serlésbelegségeknél rendesen van „táragy" is, azért „jó" a fülkagylóba „táragygyökerei" is tenni.